Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Historikusan magas, éves szinten azonban alacsony szinten, euróban számolva 46 milliárdon állt a jegybank nemzetközi tartalékállománya szeptember végén. Pedig az aranytartalék mértékét, a miniszterelnök útmutatását követve, nemrégiben 110 tonnára emelték, a fémkészlet értéke így 8,4 milliárd euróra nőtt.
Szeptember végén 46,021 milliárd eurón állt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékállománya – derül ki a friss adatokból. Ez éves mélypontot jelent, csak június végén volt hasonlóan alacsony (46,3 milliárd euró) a tartalékállomány, amely idén 47 milliárd euró körül mozog. Historikusan ugyanakkor még az éves mélypont is magasnak tekinthető, tavaly 39-40 milliárd euró körül alakult a nemzetközi tartalék.
Az euróban számolt tartalék csökkenése mögött alighanem árfolyamhatások is húzódnak, dollárban számolva a szint 51,57 milliárd, ez az idei év első kilenc hónapját tekintve a harmadik legmagasabb érték.
A tartalékon belül jelentősen nőtt az arany állománya, az augusztus végi 6,9 milliárd euróról 8,4 milliárdra. Vagyis a jelek szerint az MNB szeptemberben hajtotta végre az aranytartalék szintjének emelését 94,5 tonnáról 110 tonnára. Piaci áron számolva a 110 tonna arany értéke megfelel a jegybank által könyvelt 8,4 milliárd eurónak.
Az MNB szeptember 30-án jelentette be, hogy 110 tonnára emeli az aranytartalék mértékét, e szerint az tartalék további növelése hozzájárul „a hosszú távú nemzetstratégiai célok eléréséhez” – bármik legyenek is ezek. Illetve ezzel az aranytartalék „rekordszintre emelkedett”, „a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal”, fejenként 0,37 unciával.
A jegybankon kitört aranyláz érdekes – és tulajdonképpen soha meg nem magyarázott – fordulat eredménye. Az MNB a 2010-es évek közepére szinte teljesen leépítette az ország aranytartalékát, azzal érvelve, hogy a nemesfém már elvesztette jelentőségét a monetáris politikában, ellenben a fizikai arany tartása költséges, és egyébként is érdemesebb a tartalékot likvid (rugalmasan felhasználható) eszközökben tartani. A tartalék visszaépítése 2018-ban kezdődött, a mostani szintemelésre ráadásul éppen magas aranyár mellett került sor.
Nagyon úgy tűnik, hogy az aranytartalék Orbán Viktor miniszterelnök szívügye, az MNB 2018-ban az ő „stratégiai tanácsára” fogott bele a tartalék növelésébe és a fizikai készlet hazaszállításába. A kormányfő 2021 közepén megtekintette a fémkészletet, és a Matolcsy György jegybankelnök társaságában végrehajtott bejárás után azt nyilatkozta: „ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek legyen értéke, a pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány”.
Jegyezzük meg: a modern pénz mögött nem áll aranyfedezet, egy ország aranytartalékának megléte és a tartalék szintje semmilyen módon nem áll összefüggésben az ország devizájának „értékével”. (Akár az árszínvonalhoz, akár más devizákhoz viszonyítjuk.)
A szeptember végi tartalékállomány összetételére vonatkozó részletes adatokat a jegybank még nem tette közzé, az előzetes adatok szerint az „egyéb tartalékeszközök” szintje mérséklődött jelentősen, 4,2 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra. Ezen a soron a jegybank elsősorban értékpapír-fedezettel megvalósított repóügyleteket könyvel. A repóügylet azt jelenti, hogy az MNB devizát helyez ki, egyszersmind kötelességet vállalva annak visszavásárlására egy későbbi időpontban. Vagyis lényegében az MNB által repóügyletek keretében kihelyezett devizaállománya csökkent szeptemberben.
A tulajdonképpeni devizatartalék is csökkent, de jóval kisebb mértékben, 33,6 milliárd euróról 32,8 milliárd euróra. A Nemzetközi Valutaalapnál tartott tartalék szintje – szokásos módon – stagnált.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.