Nem csitul a jegybank szerelme a csillogó fémtéglák iránt
5 perc
2024.10.01. 06:00
A Magyar Nemzeti Bank nem tud betelni, ismét jelentős tétellel megemelte az ország aranytartalékát. Ez újabb mérföldkő a jegybank elhúzódó pálfordulásában, és eleve felveti a kérdést: minek? Az MNB, ha negatívabban is ítéli meg a gazdasági kilátásokat mint a kormány, eddig nem beszélt stabilitási kockázatokról, amiket elvileg a hagyományosan illikvid nemesfém felhalmozása hivatott kivédeni, és amitől látszólag a piac sem ájult el.
Rekord magas szintre, 110 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát az MNB, jelentette be hétfőn a jegybank, hozzátéve, hogy az aranytartalék növelésével a kelet-közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Ez nem azt jelenti, hogy minden magyar háztartás kap legalább egy krugerrandot, ahogy azt sem magyarázza meg, hogy pont az arany milyen kockázati tényezők kivédésre hivatott, lévén ez a költséges beruházás indoka.
Az MNB legutóbbi, augusztus végi adatai szerint az országnak 47 085 millió euró a devizatartaléka, aminek az arany a kiegészítő eszköze. Az immár meglévő állomány 110 tonna arannyal napi piaci áron számolva 3 300 milliárd forint, vagyis nagyjából 8,36 milliárd euró.
Az MNB ezt dicshimnuszként kürtöli világgá, folytatva a saját korábbi politikájával teljes egészében szembemenő gyakorlatot. Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokra hivatkozik, ezt emlegeti fel azzal is, hogy 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát.
Az iróniája a vásárlási kedvnek akkor is az volt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akkor a kérdéskörért felelős jegybanki alelnök nem sokkal előtte épp az arany ellen ágált egy tanulmányban, mondván illikvid eszköz, aminek költséges a tárolása, sokkal bölcsebb lenne piacképesebb pénzpiaci termékekben tartani az ország tartalékait. Nagy két fontos érvet is hozott az aranyhalmozás ellen: