Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A négygyerekes nők szja-mentessége minden külföldire is vonatkozik, feltéve, hogy az illetőnek van (volt) elég családipótlék-jogosultsága. Családi pótlékot azonban csak azok a külföldek kaphatnak, akik huzamos ideig itt élnek, gyerekkel együtt. Alapesetben ugyanez lesz a szabály a két- és háromgyerekesek esetében. A megduplázódó családi adókedvezményből a Fidesz épp idén év elején zárta ki az EGT-n kívülről érkezetteket, tehát a vendégmunkások többségét.
Orbán Viktor miniszterelnök meglehetősen korán, több, mint egy évvel a 2026-os választások várható időpontja előtt beindította a kampányt egy csokor állami osztogatás bejelentésével. A legfontosabb, hogy a két- és háromgyerekes nők élethosszig tartó jövedelemadó-mentességet kapnak: a háromgyerekesek ősztől, a kétgyerekesek januártól, felmenő rendszerben, az első évben a 30-40-es korosztály, a következő évben a 40-50-es és így tovább. Továbbá a kormány – ez nem új bejelentés – megduplázza a családi adókedvezmény mértékét két lépésben, idén júliustól és jövő januártól.
Adja magát a kérdés, hogy a jelentős adókedvezmények a Magyarországon dolgozó külföldieket és külföldi vendégmunkásokat is érinteni fogják-e. A többgyerekes anyák szja-mentességéről szóló jogszabály még nem nyilvános, illetve a kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnik, kidolgozás alatt áll. Az irány – úgy tűnik –, hogy a két- és háromgyerekesek szja-mentessége a négygyerekes anyák mentességének (hivatalosan: négy vagy több gyereket nevelő anyák kedvezménye, nétak) kiterjesztéseként fog megvalósulni.
Az szja-törvény értelmében a négygyerekes anyák szja-mentessége elvi szinten a külföldi anyákat is megilleti.
A gyakorlatban azonban korlát, hogy a jogszabály a kedvezmény igénybe vételét családipótlék-jogosultsághoz köti – hívja fel a figyelmet Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. (A nőnek legalább négy gyerek után kell családi pótlékra jogosultnak lennie, vagy egy-egy gyerekre legalább 12 évig fenn kellett, hogy álljon a jogosultság.)
Az egyéb szja-kedvezmények külföldiek általi igénybe vehetőségét a kormány, illetve az országgyűlés fideszes többsége éppenséggel idén januártól szigorította.
A családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a 25 év alattiak kedvezményét már csak az EGT-országok (Európai Gazdasági Térség: az Európai Unió plusz Izland, Liechtenstein, Norvégia), illetve a Magyarországgal határos nem EGT-országok (Ukrajna, Szerbia) polgárai vehetik igénybe.
Korábban ilyen korlátozás nem volt, tehát például a vietnámi, Fülöp-szigeteki stb. vendégmunkások is igénybe vehették a kedvezményeket. Ami a családipótlék-jogosultságot illeti – a családi kedvezménynél szükséges – külföldiek esetében azokat a gyermekeket lehet figyelembe venni, akik után az illető saját országában családi pótlékra jogosult, vagy Magyarországon családi pótlékra lenne jogosult.
A 30 év alatti anyák kedvezményére is jogosultak az EGT-országok (plusz Ukrajna és Szerbia) polgárai, ugyanis az a családi kedvezményhez (és életkorhoz) kötött.
A két- és háromgyerekes anyák kedvezményére visszatérve, ha az újabb érintetti körök valóban csak a négygyerekesekre vonatkozó szabályok kiterjesztése szerint kapnak mentességet, akkor
a gyakorlatban még az EGT-országok polgáraira se fogják tudni igénybe venni – hiszen többségük nem rendelkezik magyarországi családipótlék-jogosultsággal.
Kivételt azok a huzamosan Magyarországon élő külföldiek jelentenek, akiknek a gyereke(i) is itt él(nek) velük, és igényeltek családi pótlékot.
Persze a kormány megteheti, hogy kinyitja a többgyerekes anyák szja-mentességét legalább az EGT-országok polgárai előtt úgy, hogy figyelembe vehetővé teszi a más országokban megszerzett családipótlék-jogosultságot. Ez annyiban például indokolható volna, hogy Magyarországon jelentős számban dolgoznak határon túli magyar anyák, pontosabban olyanok, akik áttelepültek Magyarországra.
Velük, és egyébként mindenki más, Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárságú/származású többgyerekes anyával szemben meglehetősen diszkriminatív volna, ha kapásból 15 százalékkal alacsonyabb nettó fizetésért kellene dolgozniuk, mint magyar többgyerekes nő kollégáiknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Nincs egy kézben az állami vagyon, nagy a veszélye, hogy széthordják – figyelmeztet Mihályi Péter közgazdász, az MTA levelező tagja, aki szerint az állam rendszerint a piaci árnál olcsóbban ad el és drágábban vásárol.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
A leváltott miniszter halála lassított felvételként mutatja az orosz elit körében kibontakozó válságot.
Egy sárkányszörfös nagyon jókor volt jó helyen.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.