Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Orbán Viktor miniszterelnök meglehetősen korán, több, mint egy évvel a 2026-os választások várható időpontja előtt beindította a kampányt egy csokor állami osztogatás bejelentésével. A legfontosabb, hogy a két- és háromgyerekes nők élethosszig tartó jövedelemadó-mentességet kapnak: a háromgyerekesek ősztől, a kétgyerekesek januártól, felmenő rendszerben, az első évben a 30-40-es korosztály, a következő évben a 40-50-es és így tovább. Továbbá a kormány – ez nem új bejelentés – megduplázza a családi adókedvezmény mértékét két lépésben, idén júliustól és jövő januártól.
Adja magát a kérdés, hogy a jelentős adókedvezmények a Magyarországon dolgozó külföldieket és külföldi vendégmunkásokat is érinteni fogják-e. A többgyerekes anyák szja-mentességéről szóló jogszabály még nem nyilvános, illetve a kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnik, kidolgozás alatt áll. Az irány – úgy tűnik –, hogy a két- és háromgyerekesek szja-mentessége a négygyerekes anyák mentességének (hivatalosan: négy vagy több gyereket nevelő anyák kedvezménye, nétak) kiterjesztéseként fog megvalósulni.
Az szja-törvény értelmében a négygyerekes anyák szja-mentessége elvi szinten a külföldi anyákat is megilleti.
A gyakorlatban azonban korlát, hogy a jogszabály a kedvezmény igénybe vételét családipótlék-jogosultsághoz köti – hívja fel a figyelmet Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. (A nőnek legalább négy gyerek után kell családi pótlékra jogosultnak lennie, vagy egy-egy gyerekre legalább 12 évig fenn kellett, hogy álljon a jogosultság.)
Az egyéb szja-kedvezmények külföldiek általi igénybe vehetőségét a kormány, illetve az országgyűlés fideszes többsége éppenséggel idén januártól szigorította.
A családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a 25 év alattiak kedvezményét már csak az EGT-országok (Európai Gazdasági Térség: az Európai Unió plusz Izland, Liechtenstein, Norvégia), illetve a Magyarországgal határos nem EGT-országok (Ukrajna, Szerbia) polgárai vehetik igénybe.
Korábban ilyen korlátozás nem volt, tehát például a vietnámi, Fülöp-szigeteki stb. vendégmunkások is igénybe vehették a kedvezményeket. Ami a családipótlék-jogosultságot illeti – a családi kedvezménynél szükséges – külföldiek esetében azokat a gyermekeket lehet figyelembe venni, akik után az illető saját országában családi pótlékra jogosult, vagy Magyarországon családi pótlékra lenne jogosult.
AFP / NurPhoto / CFOTO
A 30 év alatti anyák kedvezményére is jogosultak az EGT-országok (plusz Ukrajna és Szerbia) polgárai, ugyanis az a családi kedvezményhez (és életkorhoz) kötött.
A két- és háromgyerekes anyák kedvezményére visszatérve, ha az újabb érintetti körök valóban csak a négygyerekesekre vonatkozó szabályok kiterjesztése szerint kapnak mentességet, akkor
a gyakorlatban még az EGT-országok polgáraira se fogják tudni igénybe venni – hiszen többségük nem rendelkezik magyarországi családipótlék-jogosultsággal.
Kivételt azok a huzamosan Magyarországon élő külföldiek jelentenek, akiknek a gyereke(i) is itt él(nek) velük, és igényeltek családi pótlékot.
Persze a kormány megteheti, hogy kinyitja a többgyerekes anyák szja-mentességét legalább az EGT-országok polgárai előtt úgy, hogy figyelembe vehetővé teszi a más országokban megszerzett családipótlék-jogosultságot. Ez annyiban például indokolható volna, hogy Magyarországon jelentős számban dolgoznak határon túli magyar anyák, pontosabban olyanok, akik áttelepültek Magyarországra.
Velük, és egyébként mindenki más, Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárságú/származású többgyerekes anyával szemben meglehetősen diszkriminatív volna, ha kapásból 15 százalékkal alacsonyabb nettó fizetésért kellene dolgozniuk, mint magyar többgyerekes nő kollégáiknak.
