Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„Gringók, ne vegyétek el az otthonunkat” – egyebek mellett ilyen transzparenssel vonultak utcára azok a tüntetők, akik a tömegturizmus és a dzsentrifikáció ellen tiltakoztak Mexikóvárosban.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök szerint a pénteki demonstrációt idegengyűlölő felhangok jellemezték, miközben sok mexikói úgy érzi, hogy „kiárazták” lakóhelyéről – részben annak köszönhetően, hogy Sheinbaum 2022-ben mexikóvárosi polgármesterként megállapodott az Airbnb-vel és az UNESCO-val a turizmus fellendítéséről és digitális nomádoknak a városba csábításáról. Sokan már akkor aggodalmuknak adtak hangot a rövidtávú lakáskiadás várható hatásai miatt – írja az AP hírügynökség.
Pénteken egy nagyrészt békés tüntetés zajlott, melynek keretében több százan vonultak át Mexikóváros turisztikai szempontból felkapott helyein, a menet vége felé azonban néhányan boltok kirakatait törték be és üzleteket fosztogattak, valaki pedig „Ölj meg egy gringót” feliratot festett egy falra.
Az elnök hétfőn azt mondta, nem szabad azt követelni, hogy bármilyen nemzetiségű emberek takarodjanak az országból, még egy olyan jogos probléma miatt sem, mint a dzsentrifikáció.
A külföldiek 2020-ban kezdték elözönleni Mexikóvárost, elsősorban amerikaiak érkeztek, hogy távmunkában dolgozzanak onnan, elkerüljék a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat, és kihasználják az alacsonyabb megélhetési költségeket. Azóta több városrészt egyre inkább benépesítettek a külföldiek és a digitális nomádok, és egyre több lakást adnak ki rövid távra az Airbnb-n és hasonló platformokon keresztül. A bérleti díjak és a megélhetési költségek megemelkedtek, és egyre gyakrabban hallani angol szót ezeken a környékeken. Egyesek egyfajta „neokolonializmusként” írják le a jelenséget.
A tüntetések egyik szervezője, a Mexikóvárosi Dzsentrifikációellenes Front hangsúlyozta, hogy elítéli az erőszakot, de tagadja, hogy a tüntetések idegengyűlölők lennének. Szerintük a helyzet az önkormányzat évek óta tartó mulasztásainak eredménye. „A dzsentrifikáció nemcsak a külföldiek hibája, hanem a kormányé és azoké a cégeké, amelyek a külföldiek pénzét helyezik előtérbe” – közölték hozzátéve, hogy a fiatalok és a dolgozók eközben nem engedhetik meg maguknak, hogy ott éljenek.
A szervezet a bérleti díjak szabályozása mellett nagyobb beleszólást követel az ott élőknek a fejlesztésekbe, valamint szigorúbb törvényeket, amelyek megnehezítik a bérbeadóknak, hogy utcára tegyék a bérlőiket, és előnyben részesítik a mexikóiakat a külföldiekkel szemben.
A túlturizmus miatt Európában is zajlanak tüntetések, de Mexikóban a nagyobb egyenlőtlenség és a Trump-kormányzat által a latin-amerikaiak ellen irányuló intézkedések is mélyítik a feszültséget. Az amerikai belbiztonsági minisztérium ráadásul gúnyolódott is a tüntetőkön, amikor az X-en arról posztolt, hogy „ha illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban és szeretne részt venni a következő mexikóvárosi tüntetésen, használja a CBP Home alkalmazást, hogy megszervezze távozását”.
Szakértők szerint a növekvő dzsentrifikáció, a megfizethető lakások hiánya a piac szabályozásának elmaradása miatt alakult ki. Becslések szerint Mexikóvárosban 2,7 millió lakás és ház van, de további 800 ezerre lenne szükség, és a megfizethető otthonok gyakran a város peremére szorulnak. A rövidtávú lakáskiadást pedig nem ellenőrzik. Az Airbnb elközben arra hivatkozik, hogy tavaly több mint egymilliárd dollár volt a jelenlétének „gazdasági hatása” Mexikóvárosban, a vendégek költései pedig 46 ezer munkahelyet támogattak.
