Stranddá töpörödhet a Fertő tavi nagyberuházás

Társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre készül a kormány a Fertő tavi beruházás folytatásával kapcsolatban – írja a 24.hu Barcza Attila, Sopron és térségének országgyűlési képviselője, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős, idén márciusban kinevezett miniszteri biztosra hivatkozva. A biztos széles körű társadalmi egyeztetést és a korábbinál kisebb volumenű beruházást ígért a lap kérdéseire válaszolva.

A fejlemény jelentős előrelépésnek tűnik, a projekt tervezése ugyanis társadalmi egyeztetés nélkül zajlott*, amikor az érintettek tudomást szereztek a részletektől, már megvoltak az engedélyek. A partot 2017-ben zárták le, de a 2020-ban kezdődő munkálatokat – amelyek során letaroltak 40 hektár nádast, legyalulták a tópartot, a partszakaszt feltöltötték, több száz tonna betont helyeztek el* – 2022-ben, 13 milliárd forint elköltése után felfüggesztették – emlékeztet a lap.

A hivatalos indok az állami beruházások átütemezése volt – ez volt az az év, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, és energiaválságot idézett elő –, de a leállításban közrejátszhatott, hogy elapadtak az uniós források, évek óta perek is zajlottak a projekt körül, a helyiek pedig ellenezték a beruházást. Mondjuk, Lázár János építési és közlekedési miniszter idén februárban osztrák érdekeket vélt felfedezni a beruházás elakadása mögött.

A biztos szerint a projektet a már megvalósult mélyépítési, közműépítési és partfalrendezési munkákhoz igazodva gondolják újra, de annyit elárult, hogy az eddigi vélemények alapján nincs társadalmi igény a szálláshelyekre, így aligha épül luxusszálloda, sportkomplexum és apartmanok a parton (korábban 32 ezer négyzetméternyi épület felhúzásáról is szó volt).

Lehet viszont strand, amit a megkérdezettek leginkább szeretnének. Ennek kialakítása a biztos szerint prioritást élvez, és beleszólhatnak majd a helyiek, a térségbeli civil szakmai és természetvédelmi szervezetek. Hogy mikor látnak neki, arról csak annyit árult el a lapnak Barcza Attila, hogy a munkák szigorú környezetvédelmi előírásokhoz kötöttek, és a mostani időszakban nem végezhetők, jelenleg a véleményeket gyűjtik be.

Nyitókép: Vaszkó Angéla

*Frissítés: a 24.hu cikke alapján készült szemlénk megjelenése után Barcza Attila kormánybiztos helyreigazítást kért, összesen 21 pontban sorolva fel a szerinte „tényszerűen cáfolható valótlan állításokat”. A 21 pont jelentős része az eredeti cikkben szereplő állításokra vonatkozik, jelen anyagban a biztos által kifogásolt állítások közül összesen hat szerepel, ezek:

• ”legyalulták a tópartot„ – a biztos szerint ez nem felel meg a valóságnak, mint írta, „a terület mindig is idegenforgalmi célokat szolgált és egy roppant korszerűtlen, elavult vízitelep megújítása indult itt meg”.
• „a projekt tervezése társadalmi egyeztetés nélkül zajlott” – erre a biztos azt írta, hogy „valamennyi szükséges, jogszabály által előírt egyeztetés megtörtént arra vonatkozóan, hogy a fejlesztés egyes részleteiről a lakosság tájékoztatást kapjon és azokra reagálni tudjon”.
• „40 hektárnyi nádast taroltak le” – ezzel kapcsolatban a biztos nem vitatja a mértékét, de jelzi, hogy „nem érintetlen természeti terület volt, hanem egy elavult vízitelep, aminek a felújítása kezdődött meg. A nádasodás az élővíz kárára komoly problémát okoz a természetvédelem számára, ezért a szakemberek örömmel vették, hogy a fejlesztés során 15 hektár új vízfelület létesült, amit az élővilág azonnal birtokba vett.”
• „több száz tonna betont helyeztek el” – ennek sem vitatja a tényét, hanem azzal egészíti ki, hogy „a területen létesített kikötők védőmólói és a sétáló mólók alapjai készültek el beton alappal. Ezeket a tervek szerint fa borítással látják majd el, így a látogatók számára jól használható közösségi elemei lesznek a megújult tópartnak.”
• „feltöltötték a partszakaszt” – Barcza Attila szerint „a partszakasz egy kis részén történt feltöltés a partfal megfelelő kialakítása érdekében”.
• „a helyiek pedig ellenezték a beruházást” – a kormánybiztos szerint „a projekt elleni támadások egy kis csoporthoz köthetők, akik részben politikai okokból támadták – hathatós osztrák segítséggel – a magyar beruházást. Tevékenységük kizárólag a magyar fejlesztés egyes elemei ellen irányultak és irányulnak most is, az idő közben folyamatosan épülő osztrák fejlesztések ellen nem tiltakoztak, jelenleg nyílt kommunikáció zajlik velük is, együttműködés indult a szervezettel a sikeres fejlesztés érdekében.”