Budapest lesz a helyszíne Donald Trump és Vlagyimir Putyin következő találkozójának – jelentette be az amerikai elnök. Erre persze sokaknak eszébe juthatott az előző, alaszkai Trump–Putyin találkozó, amin az orosz elnök nagyjából azt csinált amerikai kollégájával, amit csak akart, ahogy az 1994-es budapesti memorandum is, de talán most egy kicsit más a helyzet: a találkozó bejelentése előtt Trump épp az ukránoknak ajánlott nagyobb fegyveres támogatást.
Szijjártó Péter közvetlenül ez előtt Moszkvában járt és az orosz energiaszállítások fenntartása mellett érvelt. Az Európai Parlament két szakbizottsága viszont épp arra jutott, hogy még kevés is az orosz gáz és olaj importtilalmáról szóló javaslat, még szigorúbbá is kell tenni azt, és kivenni a Magyarországra vonatkozó kedvezményt.
Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Ha már olaj és nemzetközi hírek: folytatódik a magyar-horvát huzavona, a horvát energiacég konkrét ajánlatot készül tenni a Molnak, hogy mennyiért szállítana. A nemzetközi politikában eközben Kína fájó ütést vitt be az USA-nak, a ritkaföldfémek exportjának korlátozása komoly fegyver a kereskedelmi háborúban, de az egész nyugati védelmi szektor is megszenvedheti ezt. Cserébe Trump egy olyan termék bojkottjával fenyegette meg Kínát, amelyet már most is alig vesz a kínaiaktól az Egyesült Államok.
Fél év van még a választásig, de már most pörög a kampány. Ennek egyik furcsa vonala az volt a héten, hogy már megint Varga Judit visszatérését pedzegették, de most épp ott tartanak, hogy mégsem hívják vissza a bukott minisztert; Varga kapcsán azt mutatta be a HVG, hogy mióta a háttérbe húzódott, a kapcsolatain keresztül így is jó szolgálatokat tesz a NER-nek. A másik fontos kampánytéma viszont már tisztán gazdasági, Lázár János után Orbán Viktor is arról beszélt, dolgozik a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésén – igen, ez egy szándékosan óvatos megfogalmazás volt mindkettejüktől, mert a költségvetés mostani állapotában minimum kihívásos lenne az államkasszában erre pénzt találni, de a politikai logika még simán felülírhatja a pénzügyi logikát.
Úgy számoltunk, hogy 2026-ban 563 milliárd forintból lehetne kihozni a 14. havi nyugdíjat, vagyis még az is 140 milliárd forintot jelentene, ha elkezdenék egy heti többlettel és melléraknák az ígéretet, hogy évről évre egy heti plusznyugdíjat hozzátesznek még ehhez – ez utóbbi egy fokkal reálisabb ötletnek tűnne. A Tisza Párt egyébként nagyságrendileg hasonló összegbe kerülő nyugdíjreformot ígért, az ellenzéki párt tervénél szintén nem látszik, miből lenne rá pénz, de az sokkal inkább a szegényebb tömegeket segítené.
Ezt sem hittük volna, de teljesen reálisan felmerült a lehetőség, hogy megszűnik a Sziget. A fesztivál szervezői akkora veszteségeket szenvednek el évek óta, hogy azt kérték a Fővárosi Önkormányzattól, szüntessék meg a területfoglalási engedélyt. Az illetékes bizottságban ezt a Fidesz ellenszavazataival, a Tisza tartózkodásával nem fogadták el, úgyhogy ha valaki mással szeretnének szerződést kötni, azt most nem lehetne megtenni.
Most Gerendai Károlyt győzködik, hogy térjen vissza. A Sziget alapítója, aki évekkel korábban kiszállt a fesztivál szervezéséből, a HVG-nek azt mondta: ahhoz túl nagy a projekt, hogy saját maga dobjon össze hozzá minden pénzt, a mostani helyzetben nagybefektetőknek sem tudná jó szívvel ajánlani a projektet – hiszen már rég árulni kellene a jegyeket – de az eddigi alvállalkozókkal együtt dolgozva megmenthetőnek érzi a Szigetet.
A hét képe: az M30-as autópálya, amelynek a felújításával a hónap végéig kellene elkészülni, és most a minisztérium fenyegeti miatta a Strabagot
Az M30-as autópálya építése Szikszó mellett
MTI/Vajda János
Egy ember sérült csak meg a debreceni katódgyárban történt üzemi balesetben, és a cég ugyan mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy a „lítium-hidroxid ebben a formában nem minősül veszélyes anyagnak”, az már kevésbé hangzik jól, hogy belélegezve azért halálos. Ez pedig újra felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a kormány javaslatára fellazították a munkavédelmi oktatást, a hatóságok pedig már sokszor szemet hunytak a munkavédelmi hiányosságok felett.
Az EcoPro katódgyár építése Debrecenben 2024-ben
Túry Gergely
2024-ben ugyan 2 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma, de a haláleseteké 62-ről 75-re nőtt. Hogy komoly bajok vannak az ágazatban, azt az is mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Samsung gödi gyárának összes működési típusú környezetvédelmi engedélyét, így fel kell függesztenie a tevékenységét.
Természetesnek vesszük, hogy a világ folyamatosan fejlődik, de ez csak az elmúlt kétszáz évben volt így – miért? Ebből a gondolatból indult ki Joel Mokyr, amikor elkészítette a kutatását, amely idén közgazdasági Nobel-díjat ért. Történelmi példákon át mutatta be: akkor indulhatott be a nagy fejlődés, amikor a leíró és az okokat kutató tudomány egymásra talált és becsatlakozott melléjük a vállalkozói szabadság, és azok az országok lehettek sikeresek, ahol a régi elit nem blokkolta az innovációt.
A vele megosztva Nobel-díjat nyerő Philippe Aghion és Peter Howitt arról készítettek egy modellt, mi a jó egyensúly, ahogyan az új innovációkat támogatni kell, hogy közben a régi nagy találmányok elkészítői se bukjanak el mindent.
Az 1990-es évek közepén már kellett egy kis ész ahhoz, hogy használt ruhákból meg lehessen gazdagodni, de az akkor kitalált üzleti modellen a cég 30 éves fennállása során gyakorlatilag nem változtattak – mondta Háda György, a Háda Kft. alapító tulajdonosa a HVG podcastjában. Ahol arról is beszélt: hogyan kerül az évi több, mint tízezer tonna ruha az üzletekbe, miért nem működik a franchise-rendszer, és miért nincsenek ott minden plázában.
Háda György
Lakos Gábor
Interjút készítettünk Potyi Gergellyel, a Pepco Magyarország operatív igazgatójával is. Őt arról kérdeztük, miben különböznek az itteni vevőik a régió más országaitól és mely vevőrétegre szeretnének a jövőben jobban koncentrálni, de megtudtuk azt is, hogy miben számítanak a magyar vásárlók európai viszonylatban is kiemelkedőnek.
Kiírták a tendert a kecskeméti campus építésére. Ez volt az a fejlesztés, amelyre az állam egyszer már adott pénzt, majd az egyetem odaadta az MNB alapítványának, és miután az alapítvány azt eltőzsdézte, az egyetem újra pénzt kért a kormánytól, és újra kapott is.
De most úgy tűnik, még arra is van esély, hogy mégsem bukják el a jegybanki alapítványnak adott milliárdokat. A fideszes városvezetés jelenleg leginkább Mészáros Lőrinc bankjának jóindulatában bízhat, első körben az MBH-tól függ a megoldás. A vagyonmentésnek vannak biztató jelei, de az biztos, hogy a kormánynak is lesz szava a döntésben.
