A csúcsra pörög a kampány, mindent elborít a hírekben a létszámméregetés, az országjárások, a visszalépések, a számolgatás, hogy mi lehet azokkal, akiket a legnehezebben érnek el a közvélemény-kutatók. Európa sok más országában egyre feszültebben várhatják a politikusok, hogy mi, magyarok legyünk már túl ezen az egészen, és legalább a napi szintű európai döntéshozatalt ne bénítsa meg a magyar kampány. Pedig most ez történik, az EU-csúcson Magyarország fenntartotta az Ukrajnának korábban már megígért 90 milliárd eurós hitel blokkolását.
A magyar kormány úgy kommunikál, mint ha az ukránok direkt nem küldenének olajat a Barátság vezetéken, amit az oroszok lőttek szét, úgyhogy amíg nincs olaj, addig marad a magyar vétó. Ukrajna erős EU-nyomásra bejelentette, hogy dolgoznak a Barátság vezeték megjavításán, az EU ehhez segítséget is adott, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig másfél hónapig tartó munkáról beszélt – igen, ez már a magyar választás után lenne.
Orbán Viktor az Európai Tanács ülésén 2026. március 19-én
Geert Vanden Wijngaert / POOL / AFP
Megkérdeztük Magyar Pétert is arról, hogy ha az ő pártja kerülne kormányra, el tudna-e képzelni energetikai együttműködést Oroszországgal, és azt válaszolta: pragmatikus kapcsolatra törekednek majd Oroszországgal e téren, de igyekeznek diverzifikálni is a beszerzést. Zelenszkij pedig arról beszélt: bármilyen magyar vezetéssel hajlandó együttműködni, amennyiben az nem Putyin szövetségese.
Folytatódott az iráni háború is, az európai országok sorra közölték, hogy az USA oldja meg maga a háborúját, ne tőlük kérjen segítséget – ki diplomatikusan, ki keményebben üzente ezt –, az amerikai elnök pedig már a NATO-t fenyegeti azzal, hogy nagyon rossz jövő vár a tagállamokra, ha nem segítik az USA-t Iránban. A magyar kormány nehezen tudott mit kezdeni a kihívással, hogy egyszerre mutatkozzon békepártinak és trumpistának. Gulyás Gergely odáig ment, hogy a kormányinfón arról beszélt, a kormány megfontolná, hogy katonai segítséget küldjön, mire Orbán Viktor volt kénytelen kármentő üzemmódba kapcsolva marhaságnak nevezni beosztottja állítását.
Gulyás Gergely a március 19-i kormányinfón
MTI/Máthé Zoltán
Az olaj ismét drágult, ahogy a gáz is, a logisztika miatt gyógyszerválság is fenyeget, a forint pedig a bizonytalan helyzetben nagyokat ingázik, a magyar biztonsági olajkészlet évtizedes mélypontra került. Az Egyesült Államokban a Federal Reserve épp a bizonytalanság miatt nem nyúl a kamatszinthez, miközben Trump már nagyon szeretne egy kamatcsökkentést – igaz, mivel az USA-nak elég sok olaja van, ott most csak 0,3 százalékponttal emelték feljebb az éves inflációs előrejelzést. Az EU bejelentette, hogy az orosz olajra kivetett szankciók maradnak, a tagállamok közül Szlovénia és Olaszország csökkentette a benzin jövedéki adóját a héten, Szlovákiában pedig mennyiségi korlátozást vezettek be a dízelre. És a helyzet még mindig jobb, mint Ázsiában, ahol extra szünnappal, vagy épp öltönytilalommal próbálják kibekkelni az energiaválságot. Azt pedig, hogy a magyarok pénztárcájára mindez hogyan hathat, podcastunkban beszéltük át. Az biztos, hogy a választásig a kormány biztosítja az ársapkás üzemanyagot a tartalékok felélésével, utána jöhet a nehezebb idő.
Azt már korábban is tudtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása 55 milliárd forintról 105 milliárdra drágult, de a 444 most kiperelte azt is, hogy mi mindenre költöttek ott. Így például nyilvános lett az, hogy nettó 1,1 millió forintba került a jegybankelnöki WC, mellette a padló kőmozaikja 9,6, a falburkolat 11,3 millió forintba, Matolcsy György irodáját pedig 20 millióból tapétázták ki.
Az MNB 2019-ben döntött a székház-felújítás mellett, a feladattal a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátját, Somlai Bálintot, pontosabban az ő Raw Development Kft. nevű cégét bízták meg. A munkával az eredetileg tervezett határidőre nem sikerült elkészülni, azóta pedig már büntetőfeljárás is indult.
A hét képei: fotósunk, Veres Viktor légifelvételei a Fidesz és a Tisza Párt március 15-i rendezvényéről – a két fotó annyira jól sikerült, hogy a fideszes tömegről készült képet Orbán Viktor Facebook-oldalára lopták le, a tiszásról készültet pedig Magyar Péterére
Békemenet a levegőből
HVG / Veres Viktor
Nemzeti menet a a levegőből
HVG / Veres Viktor
Szinte napra pontosan tizenegy éve, hogy bedőlt a Buda-Cash, de még mindig esnek ki a szekrényből újabb csontvázak. A legújabb fejlemény az, hogy a frissen kiadott közbenső mérleg alapján úgy látszik: egy titkos egyezség miatt sok ügyfél pénze örökre elveszett.
Hiányzik ugyanis a mérlegből a dán Saxo Banktól 2023 nyarán visszakapott többmilliárdnyi vagyon elszámolása. A HVG birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy a felszámoló és a bank egyezséget kötöttek, ez alapján 1368 ügyfél értékpapírjai utáni járandósága visszajött, csakhogy a Saxónál nemcsak értékpapírok voltak, hanem a devizaműveletekbe fogó ügyfelek pénze is, ebből pedig semmi nem tért vissza.
Arról írt a VSquare, hogy az ukrán pénzszállítók elleni magyar rajtaütéssel az ukrán vezetők provokálása volt a kormány célja, és hogy azért nem vált be az A-terv, mert a rajtaütés során kiderült, hogy amit a pénzszállítók csináltak, az minden szempontból legális és jól lepapírozott volt. Az akció mellékszálaként viszont most már boldog-boldogtalan tudja, hogy milyenek azok a pénzszállító autók, amelyet tízmilliárdokkal furikáznak az utakon.
Az Oschad Banktól lefoglalt páncélozott járművek kiadása a a NAV Bünjelkezelő Központjában 2026. 03. 12-én - Ukrajna, ukrán pénzszállító
HVG / Cabrera Martin
Nem csoda, hogy a készpénzszállításon eddig is a NER kaszált nagyot. Most viszont újraosztanák a piacot, és nem mellékesen eladósorba került a távmegfigyeléssel foglalkozó legnagyobb magyar cég is. Kérdés, hogy megvárják-e ezzel a választások kimenetelét.
Az építőanyagok gyártását is megviseli a háború, és ezt a magyarok is meg fogják érezni, az év elején várthoz képest két-háromszoros lehet az idei drágulás. Már csak azért is, mert a kormány addig sanyargatta a szektort, amíg a hazai gyártás leépült, az energiaárak megugrása pedig az importot drágítja.
Sokak számára lesz kellemetlen az útdíj is, még úgy is, ha a március elejére esedékes emelést visszavonta a kormány. A közúti szállítmányozás enélkül is durván drágul, közben egyre komolyabb a sofőr- és diszpécserhiány, és látványosan elszakad egymástól a belföldi, illetve a nemzetközi fuvarozás jövedelmezősége – erről is beszélt a HVG-nek Kálmán László, az Eurowag Magyarország vezetője.
Lázár János az év elején a vécépucolós-cigányozós mondatával került a figyelem középpontjába, de az építési és közlekedési miniszter nagy projektje, az állami kastélyok eladása sem egy nagy sikertörténet. Mint megtudtuk, eddig csupán két ingatlan esetében jutottak el a tulajdonjog átadásáig.
Meghiúsult az átadás a nádasdladányi és a bajnai kastély esetében is, pedig épp ezt a kettőt szerették volna a projekt zászlóshajójának. Az egyik, a vásárlásra kinézett cég felső vezetője a HVG-nek azt mondta: egyáltalán nem volt szükségük a kastélyra, csak kormányzati kérésre adták be a pályázatot, amely aztán nem is lett sikeres. Nem csoda, hogy a cégek nem törik magukat, már az állagmegóvás és a működtetés is több száz millió forintot visz el évente.
Nyitókép: AFP / Nicolas Tucat
