Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Úgynevezett indoklással ellátott véleményben szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot, mivel úgy ítélte: a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer nincs összhangban az uniós joggal. Brüsszelnek a kiskereskedelmi különadóval van problémája, pontosabban azzal, hogy az integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működő kereskedelmi vállalkozásokra az árbevételük után meredeken emelkedő adókulcsokat alkalmaznak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföldi irányítású láncok árbevételük jelentős része után 4,5 százalékos adót kötelesek befizetni, miközben a magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. A Bizottság szerint ez sérti a letelepedés szabadságának uniós alapelvét, különösen, hogy a rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy a külföldi irányítású kereskedelmi vállalkozások a hazai cégek mintájára strukturálják át üzleti tevékenységüket.
A Covid kezdetén még ideiglenesen kivetett, majd 2022-től állandósult kiskereskedelmi különadót többször szóvá tette már a Bizottság, amely most arra is felhívja a figyelmet, hogy
Magyarország 2022-ben kötelezettséget vállalt annak fokozatos kivezetésére, ez volt a helyreállítási alap folyósítása érdekében vállalt szupermérföldkövek egyike.
A kiskereskedelmi különadó önmagában akkora tétel, hogy a láncok jelentős hányada veszteséggel működik Magyarországon. Az adó miatt tavaly nyilvánosan bírálta a kormányt a SPAR-konszern vezetője, a kritikát a cég magyarországi vezetése is többször megfogalmazta.
A SPAR kezdeményezésére az Európai Bizottság már tavaly áprilisban vizsgálódni kezdett az ügyben, majd októberben kötelezettségszegési eljárást indított, a mostani lépés az eljárás második szakasza. A kormánynak most két hónap áll rendelkezésére, hogy megtegye az elvárt intézkedéseket, ellenkező esetben a Bizottság az EU Bírósága elé viszi az ügyet.
Nem ez az egyetlen, a kereskedelmet sújtó intézkedés, amellyel kapcsolatban Brüsszel eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben. A Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett Magyarország ellen a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtó árréskorlátozások miatt. Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indul, a második eljárás az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja. A bizottsági értékelés szerint Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket.
Magyarországnak ebben az esetben is két hónapja van, hogy reagáljon a bizottsági bírálatokra, ha ezt nem teszi meg, az eljárás a második szakaszába lép.
A cikk megjelenése óta a kormány is reagált néhány brüsszelezős bekezdésben a történtekre egy Facebook-bejegyzésben: „Brüsszel a mai napon megtámadta Magyarországot, mert kevesli a multik profitját” – fogalmaznak, majd hozzáteszik, hogy a brüsszeli bürokraták eljárást indítottak, követelik az árréscsökkentés eltörlését, az árak megemelését és a multik adójának eltörlését. Végül azt írják, hogy Brüsszelnek csak Ukrajna és a multik profitja fontos és hogy Ukrajna támogatásának árát és a multik profitját a magyar családokkal fizettetnék meg.
