Alig több mint egy óra után félbeszakadt szerda este az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli tanácskozása, amelyet a Görögországot fenyegető fizetésképtelenség, az Athénnak folyósítható mentőcsomag és a cserébe várt reformintézkedésekről való megállapodás érdekében hívtak össze.
Megduplázza logisztikai központjának területét az Audi Hungaria ebben az évben, jövőre pedig tovább bővítik a motorfejlesztő központjukat – értesült a Napi Gazdaság. A lap csütörtöki számában azt írta, hogy a következő években a cég évi átlagban 90-120 milliárd forintot költhet a győri gyár bővítésére.
A kaszinók nyitva tartásának korlátozását kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete – közölte a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet.
Idén már 25-30 százalékkal emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja, júniusban személyautóknál már 26 ezer forint fölött járt az átlagdíj – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Akciótervet dolgozott ki a vendéglátós szakemberek itthon tartására a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) – írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
Támogatásáról biztosította az Európai Parlament (EP) szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság által tavaly novemberben bejelentett, 315 milliárd eurós európai beruházást ösztönző befektetési intézkedéscsomagot, az úgynevezett Juncker-tervet.
Christine Lagarde második mandátumot is vállalna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élén, ha a tagok is úgy akarják.
Az eurózóna pénzügyminiszterei csütörtökre napolták el az egyeztetéseket, amik csak másfél óráig tartottak.
Ukrajna még ki fogja tudni fizetni a nyáron esedékes törlesztőrészleteket szuverén kötvényei után, de a szeptemberben lejáró 500 millió dolláros tétel már akkora érvágás lehet számára, hogy kénytelen lesz törlesztési moratóriumot bejelenteni – írta a Reuters brit hírügynökség.
Miközben az Európai Unióban tovább alkudoznak a hangyák és a tücskök, egyre biztosabb, hogy a folyamatokat a piaci erők fogják bevégezni – jövendöli Csillag István és Magyar Bálint a HVG csütörtöki számában.
Rohamosan növekszik a görögországi megrendelések száma a német aranykereskedőknél.
Áll a bál a dohányiparban: miután a kormány Lázár János ismerősének adta a zsíros üzletnek ígérkező központi dohányellátót, a kimaradt multi dohánycégek olyan csábító ajánlatot tettek neki, amit nehéz lesz visszautasítani, és megmagyarázni a népnek, miért nem kell 6 milliárd forint a multiktól, és miért jobb, ha ennek csak a tizedét kapjuk évente a Miniszterelnökséget vezető miniszter jó ismerősétől és a pécsi BAT-tól.
Az adócsökkentések következtében 12 milliárd lejjel kevesebb pénz folyik be az államkasszába a jövő évben, így Romániának magasabb államháztartási hiánya lesz, mint amekkorát korábban vállalt, de a deficit nem haladja meg a román bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát.
Az ügyészség szerint az, hogy Matolcsy György és Gerhardt Ferenc hamis vagyonnyilatkozatot adott le, nem bűncselekmény, mivel fel sem fogták, hogy mit cselekszenek.
Továbbra is tilalom vonatkozik majd a nyugati élelmiszerek importjára Oroszországban.
Bruttó 4 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol – értesült piaci forrásokból az MTI.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe hirtelen közel 1 százalékot gyengült azt követően, hogy a görög miniszterelnök bejelentette, a nemzetközi hitelezők elutasították Görögországnak az adósságrendezésre és az államcsőd elkerülésére tett javaslatait.
A Continental Dohányipari Csoport elnökéhez került a Napi Gazdaság 49 százaléka – írja a Válasz.hu.
A nemzetközi szervezetek beintettek Görögországnak - ezt közölte az ország kormányfője. A görögök így nem férnek hozzá ahhoz a pénzhez, amely nélkül csődbe mennek. És akár az eurózónából is kiléphetnek. A görög miniszterelnök egész délután Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Eurogroup és az Európai Központi Bank vezetőivel. Este hat körül még mindig nem született eredmény.
Módszertant vált a statisztikai hivatal, mert az eddigi rendszer nem volt alkalmas rá, hogy reális képet adjon a szegénységben élőkről és a leszakadókról – közölte a KSH. A létminimum eléréséhez szükséges összeg 2014-ben alig változott a 2013-as adatokhoz képest.
