A jelentős részben elvesztegetett 2010-es évek után a jelenlegi válságokat a Fidesz nem kezeli szisztematikusan. Az egyedi intézkedések gyakran több kárt okoznak, mint hasznot, elnyújtják, elmélyítik a problémákat, sőt újakat generálnak. Reális lehetőség, hogy a magyar gazdaság lefelé tartó spirálokba kerül.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
A lengyel EU-ügyi miniszter szerint a szóban forgó törvénymódosításokat feltehetőleg még kedden benyújtják a szejmbe.
Az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A kormány szerint az ársapkák működnek, így kitolta azokat négy hónappal.
Hamis linkek, hamis telefonszámok – mindenkit óvatosságra int a Revolut.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
Már tejet sem tudunk venni a gyerekeknek – panaszkodnak az Ukrajnával határos ország polgárai, akik a háború áldozatainak tekintik magukat.
A magas infláció letörésére a jegybankok folyamatosan emelik az alapkamatot, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a világgazdaság teljesen kihűl.
Az év első tizenegy hónapjában annak ellenére nőtt jelentősen a költségvetés többlete, hogy az ukrajnai háború és a szankciók nagyon sokba kerültek Oroszországnak.
A kormány azért hajt végre 15 százalékos nyugdíjemelést januárban, mert legalább ekkora éves átlagos inflációra számít. Ez jó eséllyel az egész unió legmagasabb inflációja lesz.
A törlesztőrészlete a moratórium miatt januártól sem lehet magasabb azoknak, akiknek nem kellett fizetniük a hitelüket, de az eredetinél tovább kell majd fizetniük a kölcsönüket. A kamatstop ugyan ezután is védi őket, de annak a maximumáig megemelhetik a bankok a kamatukat, így ilyen okból nőhet a törlesztőrészletük is – írja a Bank360.hu
Mindössze 5 megye marad az országban, ahol a mostani emelés után nem éri el a 200 ezer forintot az átlagos öregségi nyugdíj.
A Katargate egyik főszereplőjét EP-s és görögországi pártja már korábban kizárta köreiből.
A kormány úgy látja, hogy már nem indokolt fenntartani az intézkedést.
Közben megjelent a közlönyben is a rendelet.
Karbonadót vezet be az EU minden olyan importtermékre, aminek előállítása káros gázok kibocsátásával jár. A kedd hajnali megállapodás értelmében ide tartozik majd az acél, a cement, de az elektromos áram is, ha importból származik.
A közelgő határidő miatt sorban jelentik be a bankok, hogy nem fogadnak már be új igényléseket a kedvezményes lakásfelújítási hitelre. Az ehhez kapcsolódó otthonfelújítási támogatás az év végéig él, és a kormány még nem hozott döntést az esetleges meghosszabbításáról. Az idő rövidsége miatt ezt a hitelt inkább abban az esetben lehet érdemes felvenni, ha a felújítás már egyébként is zajlik, és december 31-ig kiállítják róla a számlákat – írja a Bank360.hu.
Hétfőn este megszületett a régóta várt kompromisszum a magyar uniós források ügyében, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tájékoztatta a sajtót.
Ugyan sok részlet még várat magára, de már az EU és a magyar kormány közötti megegyezés első híreit is díjazták a piacok.
Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló, akkor is, ha a tankerek bunkerolajjal mennek, és akkor is, ha maga a rakomány egy része hajtja azokat. Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben, és ha nem áldozunk rá eleget – nagyon-nagyon sokat –, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.
