Rajzban mondja

Ötven éven át a Le Monde francia napilap címoldalán jelentette meg rajzait a Jean Plantureux néven 1951-ben Párizsban született karikaturista. A Plantu néven elhíresült művészt ipari formatervező apja orvosnak szánta. „Keveset beszéltem, rajzokkal fejeztem ki magam. Szerettem képzeletbeli szörnyeket rajzolni” – mesélt a kezdetekről. A szülői akaratnak ellenszegülve – a francia Gustave Doré metszeteinek, a belga Georges Prosper Remi, művésznevén Hergé képregényeinek hatására – Brüsszelbe vezetett az útja, ahol beiratkozott az Hergé által alapított saint-luci iskolába. Párizsba visszatérve hiába kínálta fel rajzait szinte minden lapnak, nem voltak rá vevők. Abból élt meg, hogy bútorokat árult a Lafayette Áruházban. A sorsa 1972. október elsején változott meg örökre, amikor a Le Monde lehozta első karikatúráját: egy galambot kérdőjellel a csőrében a vietnámi háború kontextusában. Szakmai élete másik sorsdöntő eseményére 2006-ban került sor. A Jyllands-Posten dán újságban megjelent Mohamed-karikatúrákra adott válasz – erőszakba torkolló tüntetéshullám, a rajzolók fejére kitűzött vérdíj – után Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára nemzetközi karikaturisták részvételével békekonferenciát hívott össze. A találkozóból született a Cartooning for Peace (Karikatúra a békéért) alapítvány a véleménynyilvánítás szabadsága, az ettől megfosztott sajtókarikaturisták támogatása, az előítéletek elleni küzdelem, a nyilvánossággal folytatott párbeszéd alapvető küldetésével. A budapesti Francia Intézetben május 22-éig látható a karikatúráiból készült, a Véleménynyilvánítás szabadsága, mint közjó című kiállítása.

Zöldebb világ

Az elektromos járművek már manapság is kisebb környezetterhelést okoznak, mint a belső égésű motorral közlekedők, ám ahogy zöldül az energiatermelés, úgy nő a különbség a két meghajtási mód között. Ugyanakkor sok még a teendő a használt akkumulátorok kezelésénél.

Elektromos autózás

Hétből egy

Tavaly a világon összesen hatvan százalékkal több elektromos jármű – tisztán elektromos és hibrid – kelt el, mint egy évvel korábban, így 2022-ben már minden hetedik új kocsit részben vagy egészben áram hajtott. A továbbra is látványos arányú növekedést úgy sikerült elérni, hogy közben évek óta pang az autópiac: míg 2017-ben még 86,3 millió új autó talált gazdára, tavaly csupán 73,8 millió. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt a belső égésű motorral szerelt autók forgalma a negyedével visszaesett.

Egészségügyi statisztika

Európában visszaszorulóban van a dohányzás és a dohánytermelés, különösen a hagyományos gyári cigaretta fogyasztása. Az EU27-ek átlagában az Eurostat adatai szerint 2006 és 2020 között 32-ről 25 százalékra csökkent a dohányzók aránya. A legjobban a hollandok (-17 százalék), a dánok (-16 százalék) és az észtek (-15 százalék) vettek vissza a füstölésből, míg a legrosszabbul a bolgárok (+2 százalék) és a csehek (+1 százalék) állnak. Gyorsan nőtt viszont a hevített és a nem füstölő dohánytermékek, valamint az e-cigaretták piaca. A hevített termékek értékesítése éppen hússzorosára nőtt 2018 és 2020 között, alig 1 milliárdról 19,7 milliárd euróra növelve piaci méretét. Tavaly az EB bejelentette, hogy be akarja tiltani minden ízesített, hevített dohánytermék árusítását, ezzel erősítve az uniós cél elérését, hogy 2040-re 5 százalék alá csökkenjen a dohányosok aránya a közösségben. A hevített termékek tilalma az utóbbi évek EU-s dohányszabályozási trendjébe is beleillik. Ennek részeként megszüntették a mentolos és ízesített cigaretták árusítását, s a füstölnivalót és alternatíváit egyre több országban csak logómentes egyencsomagolásban lehet megvásárolni. Iparági elemzések szerint tovább csökkentette a piacot a koronavírus-járvány, amely fokozta az európai polgárok légzőszervi egészséggel kapcsolatos tudatosságát. Ennek ellenére világszerte továbbra is évente 8 millióan halnak bele a dohányzás következményeibe, 1,4 ezermilliárd dolláros költséget okozva a világ gazdaságainak.