szerző:
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár a nők keményen harcoltak a szexuális szabadságért, az egyéjszakás kapcsolatoknak még mindig negatív a felhangja, főleg, ha egy nőről van szó. Mit mondtak vagy mondanának neves feministák arra, hogy a társadalom továbbra is kettős mércével méri a szexuális partnerek számát a nők és a férfiak esetében?

Az 1970-es évek kezdetén a nők szexuális élete kiemelt beszédtéma lett. Egyes feministák ádázul harcoltak azért, hogy a nők megélhessék a szexuális vágyaikat, míg mások azt bizonygatták, hogy amíg patriarchális társadalomban élünk, a nők szexuális vágyai soha nem teljesülhetnek igazán.

Szexpozitív feminizmus

A nők még ma is harcolnak egy sor alapvető jogért, például az egyenlő bérekért vagy a szabad szexuális életért. A szexuális szabadság bármilyen korlátozása kifejezetten antifeminista megközelítésnek számít. A modern feminizmus azon alapul, hogy jogunk van választani, és az 1970-es évek mozgalma – amely pozitívan állt a szexualitáshoz – éppen ezt hirdette: a szexuális forradalom a szexuális képességek és élvezet megéléséért szállt síkra.

Ennek az eszmének a nevében egyes feminista csoportok egyértelműen támogatnák, hogy azzal és akkor létesítsünk szexuális kapcsolatot, akivel és amikor csak akarunk. A szexuális szabadság az emberi jogok egyik alapvető eleme. Két beleegyező felnőtt között létrejött szexuális kapcsolathoz senkinek semmi köze. A feminizmusnak ez az ága szembeszállt azokkal a társadalmi és jogi törekvésekkel, amelyek bele akartak szólni a két beleegyező felnőtt közt létrejött szexuális tevékenységbe.

Ezt az irányt képviseli Carol Queen (1957–) és Susie Bright (más néven Susie Sexpert) (1958–), akit a Los Angeles Times „feminista rosszlánynak” nevezett el. „Hitvallása egyszerű: a szex jó móka. A prűdség megöli” – olvashatjuk a lap 1994-es cikkében. „A fantáziáink egészségesek és fontosak. Empátia, latex, illetve néhány alapvető szabály lefektetése után minden, ami két felnőtt között történik, teljesen rendben van.”

Patriarchizmus a hálószobában

©

Az 1980-as és 90-es évek radikális feministái, köztük Andrea Dworkin (1946–2005) és Catharine MacKinnon (1946–), szembeszálltak ezzel a mozgalommal, és elkezdődött az úgynevezett „szexháború”. Szerintük szeretkezés során gyakran csupán a férfiak örömének hajszolásában veszünk részt, és nem a sajátunkéban. Dworkin és MacKinnon elmélete szerint a nőknek nem lesz részük szexuális szabadságban, amíg a szexuális zaklatástól és erőszaktól való félelemben élnek. Ennek az irányzatnak a képviselői sem mondanák, hogy bármi gond lenne az egyéjszakás kapcsolatokkal, de meg akarnának védeni az efféle agressziótól. Az 1970-es évek radikális feminizmusa szerint addig nem teljesedhet ki a nők szexualitása, amíg nincsenek nagyobb biztonságban.

Carole Vance amerikai feminista árnyalja ezt az elképzelést: „A veszély és az élvezet közötti feszültség hatalmas erő a nők életében. A szexualitás egyszerre jár tiltással, elfojtással és veszéllyel, ugyanakkor felfedezést, örömforrást, cselekvési lehetőséget is jelent. Ha csak az élvezetre és a kielégülésre koncentrálunk, figyelmen kívül hagyjuk azt a patriarchális rendszert, amelyben a nők élnek. Azzal viszont, ha csak a szexuális erőszakról és elnyomásról beszélünk, figyelmen kívül hagyjuk a nők szexuális cselekvési lehetőségéről és a választásról szerzett tapasztalatait. Ezzel akaratlanul is fokozzuk a félelmet és a kétségbeesést a nők életében."

Gloria Steinem szintén beszállt a vitába: szerinte a nőket gyakran tárgyként kezelik a szexuális aktus során. A társadalom szexhez való hozzáállása miatt nem tudják a nők irányítani saját szexuális életüket. „Még az érzelmeinket kifejező szavak is ezt tükrözik” – írta. „A szexualitással kapcsolatos szavak a leggyakrabban a megalázással és legyőzéssel rokon értelműek (magáévá tesz, megbasz, megrak). A szexuálisan aktív, vagy csupán önkifejező nőket nimfománnak nyilvánítják, míg ugyanezen tulajdonságok férfiakkal kapcsolatban normálisnak, vagy akár csodálatra méltónak minősülnek.”

Következtetés

A probléma nehézsége a szélsőséges feministák szerint az, hogy amíg a nőkön múlik a reprodukció, addig nem lesznek szexuálisan szabadok – noha a feministák éppen azt remélték, hogy a fogamzásgátlás és a szexuális forradalom biztosítja majd ezt a szabadságot. A nőket (sajnos) éppen az a képessége korlátozza, hogy új életet tudnak világra hozni. Úgy tűnik, a gyökeres változás még mindig nem érkezett el.

A fenti cikk a Mit tenne De Beauvoir? című könyv szerkesztett részlete. 

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban? Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Könyvükben arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal? A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Miért akarok mindig új ruhát venni?

A ruházat évszázadok óta többféle jelentéssel bír a nők számára. Volt az elnyomás eszköze, felöltöztetve a nőket a társadalom által elvárt kép szerint. Ugyanakkor a ruhák lehetőséget adnak az önkifejezésre, hogy megmutassuk, kik vagyunk valójában. A világ legtöbb részén még most is egymás mellett jelenik meg ez a két szerep. Hogyan látják ezt a kérdéskört neves feministák?

HVG Könyvek HVG Könyvek

Miért hívnak ismeretlen férfiak csillagomnak vagy szívemnek?

A jelenség azért furcsa, mert egy teljesen idegen ember az intimitás hamis érzetét keltve szólít meg minket, holott semmilyen kapcsolatban nem állunk az illetővel. De mi ebben a zavaró? Egyáltalán, miért csinálják ezt a férfiak? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hagyjam-e a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?

Bár a randevúzás történelmi szemszögből új jelenség, megvannak a saját, nemiszerep-alapú „szabályai”. Például a férfiaktól még ma is elvárják, hogy fizessenek, a nőktől pedig, hogy ezt hagyják. Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Ha mindketten dolgozunk, miért nekem kell elvégeznem a házimunkát?

Kutatások szerint azokban a háztartásokban, ahol a férj több házimunkát végez, a feleség boldogabb, a házasság pedig kiegyensúlyozottabb. Ennek ellenére még mindig általános elvárás, hogy az otthoni teendők nagy részét a feleség végezze. Mit mondtak erre a helyzetre neves feministák a 20. század folyamán?

Kétszáz méteres sor áll oltásért a Városmajor utcában

Kétszáz méteres sor áll oltásért a Városmajor utcában

Jamie Cullum csak jövőre, de Tom Jones már idén fellép a VeszprémFesten

Jamie Cullum csak jövőre, de Tom Jones már idén fellép a VeszprémFesten

Lancet: Nem halálosabb a koronavírus brit mutánsa, csak sokkal fertőzőbb

Lancet: Nem halálosabb a koronavírus brit mutánsa, csak sokkal fertőzőbb