A Dzsingisz kán vezetői módszerének titkai különösen érdekes kérdéseket tárgyal: Lehet-e Dzsingisz kán az élet bármely területén vezetői pozíciót betöltőknek példaképe? Milyen tanulsággal szolgálhat a rettegett hódító a modern vezetéselmélet számára?
A jövő teljesen megújult elmét kíván. A bal agyfélteke által irányított érzelemmentes, számfaló, részleteket látó, lineáris gondolkodás helyett, a jobb agyfélteke által vezérelt fejlett alkotó- és kapcsolatteremtő képességre lesz szükségünk. ...
Ma a csapatmunka a versenyképesség egyik legmeghatározóbb tényezője. Ha mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, megszerezhetjük a vezetést bármelyik iparágban, bármely piacon, bármikor, bármilyen versenytárssal szemben.
A nemrégiben elhunyt Krály Béla halálhíre miatt egy ország rendült meg. Vezérezredes katonaként, országgyűlési képviselőként, történészként emberségével, bölcsességével és higgadtságával sok mindent tett azért, hogy méltón és tisztességgel őrizhessük 1956 emlékét.
Hogyan érjünk el versenyelőnyt oly módon, hogy tartalmas kapcsolatot építünk ki az ügyfelekkel egy új valóságban?
A gyerekektől sok mindent tanulhatunk, amit a vezetői munkánk során hasznosíthatunk – a gyereknevelés és a menedzsment ugyanúgy emberekről szól, és vannak olyan módszerek és technikák, amelyek mindkét esetben alkalmazhatók.
"Minden reklám, sőt minden dolog egy ötlettel kezdődik. Az új ötlet a haladás motorja, a változás mozgatórugója, a változatosság forrása” – állítja Jack Foster.
A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. Ám van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana.
Hogyan és mennyit csippenthetünk le a költségeinkből, hogy az még ne fájjon? Hogyan egyeztethetjük össze cégünk költséggazdálkodását és növekedési stratégiáját? Hogyan tudunk a legújabb kihívásoknak eleget tenni?
Az iszlám sokak számára ma is rejtély. Bernard Lewis és Buntzie Ellis Churchill e könyve az iszlámot vizsgálja: miben hisznek követői, hogyan alakította őket, gazdag és sokszínű kultúrájukat és politikájukat a vallásuk az elmúlt több mint 14 században.
A magyar kis- és középvállalkozások helyzete enyhén szólva nem túl bíztató. A multik országa lettünk! De talán lehet és érdemes valamit tanulni tőlük! Biztos vagyok benne, hogy a multik tapasztalatainak, ismereteinek, technikáinak nagy része a kisebb vállalkozásoknál is hasznosítható.
Sokszor megszokásból, előítéletekkel kérdezünk, vagy túl bonyolult kérdéseket teszünk fel, amelyek legtöbbször magukban foglalják a válaszokat is...
A bennünk rejlő vezető megmutatja, hogyan fedezzük fel és tudatosítsuk magunkban mindazt, ami valóban egyedi és értékes bennünk, hogyan tárjuk fel rejtett belső céljainkat, hogyan nézzünk szembe félelmeinkkel és szedjük össze erőnket...
Susan Greenfield, a tudományos pályája elismeréseként bárói rangot kapott brit agykutató három forgatókönyvet vázol fel letehetetlenül érdekes és kulcsszerűen fontos könyvében. Megkockáztathatjuk a jóslatot, hogy az Identitás a XXI. században feltehetően a következő korszak kulcsműve lehet.
Természetesen van, akinek a főnöke egy angyal, de a tapasztalatok szerint ez a ritkább. Sokkal gyakrabban halljuk azt, hogy valaki így panaszkodik közvetlen felettesére: „Túlhajszol!”; „Semmibe vesz!”; „Nem hagy érvényesülni!”
Képzeljük el, hogy valamit azonnal meg kellett oldanunk, egy ragyogó ötletet vár tőlünk a főnök, de a világon semmi nem jut eszünkbe… Ilyenkor kellene valami, ami meggyújtja azt a bizonyos szikrát…
Fedezzük fel, hogyan keressünk több pénzt, és hogyan állítsuk szolgálatunkba – derítsük ki, hogy vagyonunk megteremtésével miként teljesíthetjük ki a személyiségünkben rejlő lehetőségeket, és érhetjük el a lelki nyugalmat.
Korunkban mindinkább ráébredünk, hogy anyagi biztonság keresése önmagában nem kielégítő, és még az érzelmi biztonság vagy a hatalmas tudás sem teheti teljessé életünket – az a sorsunk, hogy az úgynevezett végső kérdésekre keressünk válaszokat. Személyes fejlődésünk paradoxona abban áll, hogy általa önmagunkon túlra juthatunk el. Az igazán fontos dolgok mindennapos gondjaink körén kívül találhatóak.
A Hab a tortillán bemutatja a korszerű marketing tizennégy trendjét, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. Megérteti, hogy manapság a tények nem veszik fel a versenyt a híresztelésekkel és a sztorikkal; megtanítja, hogyan keltsük fel a fogyasztók egyre lankadó figyelmét, és hogy az új matematika szerint miért ér többet ötezer ember, aki kíváncsi ránk, mint ötmillió, aki nem.
