Az épített környezet védelme többszintű. Az országos védelemre méltó értékeket miniszteri rendelet nyilvánítja műemlékké vagy védett területté. Az egyedi műemléki védelem alatt álló ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) építésügyi hatósági jogkört is gyakorol az örökségvédelmi hatósági jogkör mellett. Létezik még helyi védettség, amelynél építésügyi hatóságként a helyi önkormányzat működik közre, ahogy a területileg védett műemlékek esetében is.

Engedély a konyhához

Védett lakások. Mindenhez engedély kell. © dripnet.hu

Az egyedileg védett műemléki épületeknél mindenféle beavatkozás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodájának engedélyéhez kötött, akkor is, ha egyébként nem lenne építési engedély köteles – mondta Boór Judit, a KÖH Fővárosi Irodájának vezetője. Ilyen beavatkozás például a fűtés korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, válaszfalak építése és bontása, burkolatok, falfelületek felújítása, a homlokzaton reklám, cég- és címtábla, kirakatszekrény, napellenző elhelyezése, vagy a védett ingatlan kertészeti rendezése. A tulajdonosnak még a konyhai padlóburkolat cseréjéhez is engedélyt kell kérnie, hiszen előfordulhat, hogy a kövezet az épülettel egyidős. Még a homlokzati lábazatot, járdát sem lehet önhatalmúlag javítani, cserélni vagy eltávolítani.

Nincs kibúvó

A szabálytalankodásokra utólag is fény derülhet, ugyanis a társasházzá alakítás során műemléki dokumentációt készítenek. Ebben lakásonként tételesen felsorolják a megtartandó elemeket, így az ellenőrzés és a számonkérés roppant egyszerű. Az engedély nélküli építkezésekről hatósági ellenőrzések és „közérdekű bejelentések” nyomán szerez tudomást a hatóság.

Gyakori az is, hogy a kérelmező nem várja meg a hatóság engedélyét, vagy annak jogerőre emelkedése előtt elvégzi a tervezett munkát. A szabálytalan építtetőt a törvény értelmében örökségvédelmi bírsággal sújtják, ha a védett érték sérül. A bírság legkisebb összege 10 ezer forint, a legmagasabb – az egyes épületek kategóriába sorolásától függően – 250 millió forintig terjedhet. Ha a védendő értékben nem esett kár, akkor a nem védett épületek mintájára, az építési bírságra vonatkozó szabályokat alkalmazzák.

A tulajdoni lap kevés

Ingatlanvásárláskor a védettség ténye nem mindig derül ki a tulajdoni lapból: a földhivatalokban a többszöri átszerkesztéseknek köszönhetően gyakran nincs föltüntetve a védettség, ha pedig a védett ingatlant megosztották, az utódingatlanok széljegyére sokszor mindez már nem került rá. Éppen ezért a legbiztosabb, ha a leendő tulajdonosok az Örökségvédelmi Hivatalnál érdeklődnek – tanácsolja Boór Judit. A hivatalnál pontosan meg tudják mondani, műemléki védelem alatt áll-e egy épület, és van-e az államnak elővásárlási joga, vagy sem. A műemléki védelem alatt álló ingatlanoknál ugyanis gyakran ez utóbbival is számolni kell.

Budapesten számos épületre mondták ki a területi műemléki védelmet: ilyen Budapest kibővített világörökségi területe, amely mint műemléki jelentőségű terület magában foglalja többek között a Duna két partját a Margitszigettől a Petőfi-hídig, a Budai Várat, a teljes V-VI. kerületet, a VII. kerület nagy részét. Műemléki jelentőségű terület a XII. kerületben a Svábhegy-Széchenyi-hegyen a 19. században kialakult polgári villanegyed is. Az értékvédelem ebben az esetben a külső megjelenésre, az egyedileg védett épület megjelenésére, érvényesülésére gyakorolt hatás vizsgálatára, valamint a településrész történelmileg kialakult szerkezetére, beépítési módjára, összképére korlátozódik.

Helyi védettséget azok az épületek élveznek, amelyek a XIX. század végén vagy a XX. század elején épültek. Ezek általában a historizáló, a szecessziós, az eklektikus és a modern építészet emlékei. Budapest esetében ez a típusú védettség mintegy 800 épületet és 100 épületegyüttest érint.

Fővárosiak előnyben

A főváros helyileg védett épületei lényegesen több támogatást kaphatnak, mint a műemlék épületek: a települési értékvédelmi támogatást sokféle felújításra meg lehet pályázni. Igényelni lehet többek között az eredetivel megegyező, korszerű nyílászárók cseréjére is: ilyenkor a támogatás keretében a főváros az eredetivel megegyező nyílászárók beszerzésével járó többletköltséget állja. A támogatás értéke ebben az esetben lakásonként 200-300 ezer forint is lehet. Ilyesmire nem csak helyi védettség alatt álló társasházak, hanem védett családi házak és intézmények is pályázhatnak.

Esetükben a játékszabályok már nem olyan szigorúak: ezeket az ingatlanokat átépíteni és korszerűsíteni egyaránt lehet. Minden olyan építészeti beavatkozás megengedett, amely a lakók kényelmét, az ingatlan jobb használatát elősegíti, feltéve, hogy mindez az eredeti építészeti értékeket nem semmisíti meg, vagy nem változtatja meg őket jelentősen – mondta Kiss Katalin, a Főpolgármesteri Hivatal Települési Értékvédelmi Ügyosztályának vezetője. Egy amerikai konyha kialakítása például a tulajdonos szíve joga, bár engedélyt erre is kérnie kell. A helyi védelem lényege, hogy a védett ingatlan ne kolonc legyen a tulajdonos nyakán. Ilyen épület átalakítására vagy felújítására az egyik legszebb példa a volt borjúvásárcsarnok épületéből kialakított Máriássy-ház, vagy a Kelenföldön lévő Dorottya épület felújítása.

Változó támogatások

Gyakori tévhit, hogy a műemlék épületeket az Örökségvédelmi Hivatal újítja fel, az épület karbantartásáról minden esetben a tulajdonosok kötelesek gondoskodni. Épület-felújítására ugyanakkor lehet támogatást igényelni: létezik települési értékvédelmi támogatás, amelyet helyi védettségű épületetek tulajdonosai igényelhetnek. Budapesten ennek keretében évente 130 millió forintot osztanak szét, amelyből tavaly körülbelül hatvan épületet újítottak föl. A műemlék házak tulajdonosai ezt a pályázati formát nem vehetik igénybe, számukra a műemléki alap évi 60 millió forintos kerete nyújt segítséget. Létezik városrehabilitációs alap is, amely kifejezetten az épületek állagának megóvására és felújítására szolgál, védettségtől függetlenül.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség