szerző:
ingatlanmenedzser.hu

A hídmesteri telepként funkcionáló kőröshegyi irodaház nem kapott akkora...

A hídmesteri telepként funkcionáló kőröshegyi irodaház nem kapott akkora hírverést, mint az M7-es autópálya monumentális, pesztízs-beruházásnak tekinthető viaduktja, annak ellenére, hogy ez első irodaépület, amely passzívház-elvek alapján létesült.
Az autópálya mérnökség munkatársai nyár derekán vették használatba az ingatlant. Átutazóban sok utazó tesz kis pihenőt a Völgyhíd lábánál, hogy megcsodálják a monumentális alkotást, de az épületet mintha elkerülnék a fürkésző tekintetek. Szekér László, az irodaház építész-tervezője szerint nincs ebben semmi furcsa, hiszen a minimális energiafelhasználással üzemelő irodaház lényege – a gépészeti, vagy a szigetelőrendszer – „láthatatlan”, az árulkodó külső jegyeket – a speciális nyílászárókat, a napelemeket és szélturbinákat, a jellegzetes épületformálást – pedig csak szakértő szemek képesek kiszúrni. 

A kőröshegyi hídmérnökség irodaháza tehát látszólag „normális” épület, csakhogy társaihoz képest nagyságrenddel kevesebb energiát igényel a fenntartása. Az irodaház egyáltalán nem használ földgázt és más fosszilis energiát az üzemeltetéshez, a szükséges elektromos áramot pedig nagyrészt megtermeli. Az épületnek se kéménye, se radiátora, se fűtésdíja nincsen. A szuperszigetelt, hármas üvegezésű ablakokat nem szükséges, sőt, nem is ajánlatos kinyitni; a passzívházak lelkének tartott hővisszanyerős szellőzőrendszer ugyanis folyamatosan friss levegőt áramoltat a helyiségekbe a kívánt hőfokon, az elhasználódott levegő pedig folyamatosan cserélődik. (Az irodaház főbb műszaki paramétereiről szóló tervezői beszámolót itt (www.epiteszforum.hu/node/10386) olvashatják az érdeklődők.)

A passzívház-technológiával készült hídmesteri épület fűtési költsége 70-80 százalékkal alacsonyabb


Szekér László szerint az épület külső tulajdonságai üzenetértékűek, jelzik, hogy bármilyen jellegű épület megépíthető, illetve felújítható passzívház minőségben. Németországban már több korszerűsített műemléképület működik közel passzívházként, és hazánkban is végeztek ilyen átalakítást: az uniós SOLANOVA-projekt keretében felújított dunaújvárosi panelház energiafogyasztása megközelíti a szigorú passzívház-kritériumokat. (Az épület egy négyzetméterre eső éves fajlagos fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/m2-t).

Mire képes egy passzívház? Például arra, hogy speciális gépészeti berendezése révén a leghidegebb téli napokon minimális fűtésrásegítéssel – vagy akár anélkül is – kellemes szobahőmérsékleten tartsa a helyiségeket, hogy a nyári forróságban ne kelljen az energiafaló és esetenként egészségre ártalmas klímaberendezéseket működtetni. A hővisszanyerős szellőzőgép ugyanis automatikusan, s nem mellékesen ingyenesen klimatizálja az épületet. Áramot és melegvizet sem kell a szolgáltatóktól vásárolni, ezeket ugyanis napenergiával állítják elő – ehhez napelemeket, napkollektorokat és szélturbinákat kell telepíteni. A passzívház elhagyhatatlan eleme az extra, akár 40 centiméter vastagságú hőszigetelés, ami nálunk egyáltalán nem megszokott. A tervező szerepe sem elhanyagolható: szakmai fogások egész sora szükségeltetik ahhoz, hogy az épület kiváló energiahatékonysággal, mintaértékű passzívházként működjön: a tájolásra és az árnyékolásra jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint egyéb esetekben.

A Németországban, Ausztriában kiemelt kormányzati támogatást élvező, s jelentős épületüzemeltetési energiát megtakarító passzívház-technológia nálunk még kísérleti stádiumban van. Mérésekkel bizonyítható, hogy a fűtés- és az energiaköltség 70-80 százalékkal kevesebb egy passzívházban, mint egy „normál” épületben. Hazánkban még nincs passzívház-minősítési rendszer, a szakemberek egyelőre a német számításokra hagyatkoznak.

A hazai kereslet visszafogott, egyelőre elenyészően kevés azon magán és üzleti beruházók száma, akik passzívház építésére vállalkoznak. A megismerni és megszeretni elv alapján fellendülést éppen a megépült, s páratlan energiahatékonysággal működő passzívházak hozhatnak. Bár az utóbbi években néhányan családi ház passzívház-minőségű kivitelezésére is vállalkoztak, az épületek egyike sem tudta hozni a kívánatos műszaki paramétereket. Az egyik passzívház-kísérletről itt olvashatnak (link http://www.feszekrakok.hu).
Végezetül a költségekről: a Németországból „importált” passzívház-koncepcióval épült létesítmények bekerülési költsége átlagosan 20 százalékkal haladja meg a hagyományos technológiáét, ám a drasztikusan visszaeső rezsiköltséggel – kvázi megtakarítással – utóbb behozható ez a többletkiadás.


Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Valaki megvásárolta a régi Svábhegyi Gyermekkórház épületét, de nem tudni, kicsoda

Valaki megvásárolta a régi Svábhegyi Gyermekkórház épületét, de nem tudni, kicsoda

Kereken 1000 lóerős lett a legújabb amerikai izomautó

Kereken 1000 lóerős lett a legújabb amerikai izomautó

Egy szakma halála: egyre kevesebb a pénztáros a szupermarketekben

Egy szakma halála: egyre kevesebb a pénztáros a szupermarketekben

Hamarosan jön a Coca-Cola-kávé

Hamarosan jön a Coca-Cola-kávé

Elfogása előtt másfél hónappal másodjára is ölhetett a túronyi fejszés gyilkos

Elfogása előtt másfél hónappal másodjára is ölhetett a túronyi fejszés gyilkos

Bod Péter Ákos: A lappangó, lefojtott elégedetlenség egyszer csak előbújik

Bod Péter Ákos: A lappangó, lefojtott elégedetlenség egyszer csak előbújik