szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybírósághoz 2004-ben nyújtotta be a miskolci, később a...

Az Alkotmánybírósághoz 2004-ben nyújtotta be a miskolci, később a tiszaújvárosi rendelet felülvizsgálati indítványát a helyi államigazgatási hivatal (akkor még B.-A.-Z Megyei Közigazgatási Hivatal), ugyanis a miskolci és tiszaújvárosi önkormányzat  rendeletben tiltotta meg a távhő rendszeréről való leválást, amivel túllépte a tövényben megfogalmazott kereteit.

Az eljárásra válaszul  a miskolci önkormányzat az építési szabályzatban helyezte el azt a passzust, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a távhőről való lemondást - azonban az államigazgatási hivatal résen volt, és erre a rendeletre is felülvizsgálatot kért.

 "Az épületek fűtéséből származó levegőszennyezés növekedésének megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a rendszerről való leválás, és ezen épületek vagy épületrészek más, kis hőteljesítményű kazánokkal történő fűtése nem engedélyezhető". 

(Az alternatív energiák magyarországi felhasználása Magyarországon nagyon a kezdeteknél tart, ráadásul a technológiák bevezetése nem olcsó mulatság, vagyis a rendelet - fogalmazzunk úgy - erősen csökkentette a leválás lehetőségeit. De azt a célt viszont nagyon jól szolgálta.)

A döntés idén február végén született meg, az Alkotmánybíróság szerint helyi képviselőtestület nem alkothat olyan rendeleteket, amelyek ellentétesek magasabb szintű jogszabályokkal, ebben az esetben a távhőszolgáltatásról szóló törvénnyel, ezért megsemmistette a vitatott szabályozást. Az alkotmánybírósági határozat a boon.hu portálon teljes egészében olvasható. 

Az internetes lap kérdésére adott alpolgármesteri válaszban jól összegződik az önkormányzat álláspontja, a városvezető szerint szó sem volt a leválás tiltásáról, hanem:

"... amely azt tiltja meg, hogy olyan fűtési rendszerre térjen át a leváló társasház, amellyel a környezetet szennyezi. Geotermikus energiával, napenergiával való fűtésre bármikor át lehet térni. A szénnel, gázzal való fűtésre való átállást nem engedélyezi csak a város, mivel ezek erősen szennyezik a levegőt. "

A boon.hu dr. Mihalecz Pétert, Miskolc jegyzőjét és Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivőjét is megkérdezte a továbbiakról:

„A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága öt évig vizsgálta a vitatott távhőrendelet alkotmányosságát, amelynek egy részét megsemmisítette. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt az alkotmánybírósági döntést és a vonatkozó helyi rendeletet alaposan megvizsgálja, és amint ez a szakmai vizsgálat lezárult, természetesen részletesen tájékoztatja a sajtó képviselőit"- felelte a jegyző írásban.

"Sereg Andrást, az Alkotmánybíróság szóvivőjét kérdeztük, megteheti-e az önkormányzat, hogy felülbírálja az alkotmánybírósági döntést. Sereg András szerint nem, egy megsemmisített rendeleten nincs mit felülvizsgálni. Szerinte az önkormányzat azt vizsgálja, milyen szabályozási feladatok hárulnak az új helyzettel rájuk. Ezt valóban nem lehet elsietni, ez a helyes magatartás. "

[[ Oldaltörés: A sárvári példa: saját kazánokkal fűtenek ]]



Van olyan város, ahol a távfűtéssel elégedetlen lakól erős összefogással és egy aglilis lakásszövetkezeti elnök vezetésével véghez vitték az elképzeléseiket. Sárváron saját kazánokkal fűtik "a rebellis" lakótömbet, és mint az kiderült, lehet olcsóbban és jobban szolgáltatni.

2007 januárjában (másfél évnyi egyeztetés után) döntött úgy 820 lakástulajdonos, hogy  önállóan és olcsóbban oldják meg a távfűtést.

"A Hermann György, a Nádasdy Lakásszövetkezet elnöke elmondta, hogy két éve hallott először az ötletről, s személyesen is megnézte a gázkazánok működését. Három cégtől is kért árajánlatot, s a tagértekezleteken kiválaszották a számukra legkedvezőbb ajánlatot, írta akkor a megyei napilap, a Vas Népe.

- Épületcsoportonként (ez 820 lakást és 22 egységet érint) tájékoztatókat küldtünk ki, s egy nyilatkozatot is csatoltunk hozzá, hogy egyetértenek-e a leválással - magyarázta a vezető. - A leváláshoz épületenként a lakók több mint nyolcvan százalékának alá kellett írnia a nyilatkozatot, hogy átálhassanak az új fűtési rendszerre. Nyolc olyan épület volt, ahol elérte a nyolcvan százalékot, de minden tömbben a lakók fele támogatta az elképzelést.

A leváláshoz a műszaki és pénzügyi számításokat el kellett végezni. A házakhoz ki kell építeni a gázvezetéket, s a kazánok beépítését is finanszírozni kell.

- Kiszámoltuk, hogy aki évi 120 ezer forintot fizet a távhőnek, vagyis havi tízezret, annak az átállás után sem fog többe kerülni a fűtés - sorolja az elnök. - Ezután tízezret fizet a szövetkezetnek, melyből hatezer megy a működtetésre és négyezer a beruházás törlesztésére. A visszafizetés egy napon megszűnik, s akkor gazdaságosabban tudunk majd fűteni " - olvasható a Vas Népe írásában.

Az önkormányzat igyekezett semleges maradni, azonban az egyedi fűtés terve hamar vitákat váltott ki: az önkormányzat és a távhőszolgáltató megfogalmazta kétségeit a testületi ülésen:

"Miközben a városi képviselő-testület a távhőszolgáltatás alapdíjának emeléséről döntött, több kérdés is felmerült a lakótömbökbe tervezett egyedi fűtéssel kapcsolatban.

A sárvári városi képviselő-testület legutóbbi ülésén a távhőszolgáltatás fűtési és használati melegvíz alapdíj tételeit 5,9 százalékos emeléséről határozott. Az ülésen azonban nem ez, hanem az volt a fő téma, hogy a városban több lakótömbben is úgy döntöttek, leválnak a távhőrendszerről, s egyedi fűtési rendszert építenek ki" - számolt be a megyei lap a történésekről.  Az alpolgármester csodavárásnak nevezte a leválók reményeit, míg a távhő képviselője szerint nem lehet olcsóbbra kihozni a költésgeket.

A tömbfűtés első tapasztalatairól 2007 szeptemberében írt újra a megyei lap:

"Augusztus 31-e óta saját kazánról kapja a meleg vizet a Laktanya utca egyes és hármas lakótömbje. A két-két modern, több tízmillió forintba kerülő, 125 kilowattos német kazánt a tízemeletesek pincéiben állították fel, s házanként 44 lakást kell majd fűteniük. A próbaüzemen már túlvannak: a múlt heti hidegek idején egy óra alatt kellemes hőmérsékletet varázsoltak.

- Állítólag még a londoni Windsor-kastélyt is ilyen kazánokkal fűtik - mosolyog Varjú Ferenc, a két háztömb házmestere. - A legmagasabb biztonsági és környezetvédelmi fokozatba tartozó, ultramodern gépek ezek. Nyári üzemmódban csak meleg vizet adnak, de ha 11 fok alá süllyed a külső hőmérséklet, az érzékelő jelzi, és az egyik kazán automatikusan bekapcsol. Mínusz tizenegy fok alatt a másik is csatlakozik hozzá. A rendszer biztonságos: azonnal elzárja a gázt, és SMS-t küld a karbantartónak, ha hibát észlel . Húszéves műszaki garanciát vállaltak rá egyébként.

Eddig havonta harmincezer forintos fűtésszámlák érkeztek, s a szezonon kívüli hónapokban is hatezer forintos alapdíjat fizettek a lakók. Ezentúl várhatóan tizenötezer forint alatti csekkek érkeznek, alapdíj pedig egyáltalán nem lesz. Ugyanez igaz az Alkotmány utca 69-77., a Deák utca 3., és a Petőfi utca 31. alatt élőkre - ezek az épületek szintén a Távhőről való leválás mellett döntöttek " - írta a megyei lap.

2008 májusában újabb lakások döntöttek a tömbfűtés mellett:

"Az 1446 sárvári távhős lakásból 2007-ben 249 lakás vált le a szolgáltató rendszeréről, s tért át tömbfűtésre. Most újabb 179 lakás tulajdonosa készül ugyanerre."

Nem véletlenül, ugyanis:

" Napvilágot látott egy felmérés, amelyet a Nádasdy Lakásszövetkezet készített el 2007 telén. Egy távhős és egy, a szolgáltatóról levált ház költségeit hasonlították össze. A felmérés eredménye szerint a tömbfűtéses lakásban élők közel 30 százalékkal kevesebbet fizettek a vizsgált hat hónap alatt úgy, hogy ebben az árban a törlesztőrészlet is benne volt " - olvasható abban a tudósításban, amelyben a helyi távhőszolgálató képviselője is megszólalt: nem mondhatni, hogy örült volna a fejleményeknek. 

Idén március elején az Alkotmánybíróság döntése kapcsán a lap ismét  konkrét számokat közölt a sárvári fűtésről:

" A Nádasdy Lakásszövetkezet beszámolója szerint a váltás elérte energiatakarékossági célját: a lakásonként előre megállapított átlag díjakon egy éven át nem kellett változtatni, miközben négyszer volt gázáremelés.

 A házak, illetve a lakások különböző energiafogyasztása alapján a lakástulajdonosok 85 százalékának még jóvá is írtak összegeket, és csak 15 százalékuknak kell utólag befizetni. Ennél is beszédesebb, hogy ezek egyenlegeként 4 millió 100 ezer forint pozitívummal zárt a 249 lakás.

 A Nádasdy Lakásszövetkezet igazgatósága készített egy összevetést két teljesen azonos műszaki paraméterű lépcsőház fűtési és melegvízellátási költségeiből a 2007. 09. 01.-2008. 09. 01. közötti időszakban. Így az összes üzemeltetési költség egy lakásra a Petőfi u. 31. számú házban (levált a távhőről): 143 ezer forint, a Petőfi u. 33. számú házban (nem vált le a távhőről): 223 ezer forint. A különbség 80 ezer forint, amiből kifizették a Petőfi u. 31. beruházásának egy lakásra jutó éves részét, 53 ezer forintot (amely összeget még hét évig kell fizetni). Még ez-után is a lakástulajdonosok zsebében maradt 27 ezer forint.

2009-ben újabb három sárvári lakóépület és négy lépcsőház tagjainak több mint 80 százaléka döntött a leválás mellett. Ez összesen 179 lakást jelent, amelyből 154 még 2009 tavaszán le fog válni" - szól a legfrissebb beszámoló.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!