Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az akcióterv középtávon lehet kedvező hatású, rövidtávon viszont negatív következményeket hoz a lakáspiacon, ha nem lesznek további intézkedések – mondta el Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge’s Holding tulajdonosa, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
Érvelése szerint az egyébként is lelassult, és csak lassan talpra álló lakáspiac számára újabb érvágás lehet a hitelfelvételi lehetőségek további szűkítése. Első megközelítésben drasztikusnak tűnik a deviza alapú jelzáloghitelezés – a tervek szerint már idén szeptembertől való – teljes beszüntetése. Bár manapság a tranzakciók kb. 65-70%-a új hitel felvétele nélkül zajlik, s a forinthitelek aránya az új hitelekben 70% közelében van, még most is jelentősen alacsonyabb törlesztő részletet biztosítanak az euro hitelek, így lesznek, akik azért esnek majd ki a lakáspiac vevői közül, mert ezen magasabb törlesztő részleteket már nem tudják vállalni.
Az esetleg újra csökkenésnek induló kereslet csökkenő árakhoz, a fizetési problémával küszködő adósok „beragadásához”, a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének csökkenéséhez vezethet – fűzte hozzá.
„A forinthitelek tekintetében kulcskérdés az alapkamat alakulása. Szigorú fiskális politika és erősödő gazdaság mellett a nemzetközi pénzpiaci tendenciák függvényében tovább süllyedhet az alapkamat, és ez javíthat majd a forinthitelek versenyképességén, de addig egy ilyen típusú intézkedés mellé átmeneti ellensúlyozó lépések is szükségesek lennének.”- hangsúlyozta Nagygyörgy Tibor. Szerinte megfontolandó lenne az alapkamat jelentősebb csökkenéséig, a következő 2 évben egy rövid időre (pl. 3 évre) szóló kismértékű (pl. 3%-os) kamattámogatás nyújtása a lakásvásárlási forint hitelekre. A tavalyi éves mintegy 500 Mrd forintos új lakáshitel-volumennel számolva ez az első évben 15, a 2-4. évben 30 Mrd forintos állami kiadással járna, de hatása nagyon pozitív lehet a lakáspiacra.”
Ugyanígy csökkentené a hitelköltségeket a banki forrásköltségek mérséklése a másodlagos jelzáloglevél-piac élénkítése, valamint a jelzáloglevél kibocsátás kereskedelmi bankok részére történő engedélyezése.
Kérdés még továbbá az is, hogy a bankadó milyen formában fog megvalósulni, és ebből mennyit hárítanak majd át a pénzintézetek a hitelköltségeken át a hitelfelvevőkre, illetve a bankadó hogyan befolyásolja majd a bankok hitelezési készségét, és ez milyen hatással jár majd az ingatlanpiacra.
