szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Az elfogadott helyi rendelet szerint az üzletek nyilvántartása korlátozható éjfél és reggel 6 óra közt, ha azt az...

Az elfogadott helyi rendelet szerint az üzletek nyilvántartása korlátozható éjfél és reggel 6 óra közt, ha azt az üzletnek helyt adó és a szomszédos társasházak - tehát nem egyes lakók - kérik. A kérelmet vagy a társasházak közgyűlései nyújtják be, vagy a tulajdoni hányad többségével rendelkező lakók írásban kérhetik a jegyzőtől. A jegyző a kérelmek alapján dönti el, hogy az adott üzlet meddig tarthat nyitva.

Gergely József a hét elején így indokolta a szigorítást a hvg.hu-nak: „Tavaly óta a vállalkozói jogszabályok egyszerűsödésével ugrásszerűen megnőtt a kerületben a vendéglátóhelyek száma, s ezzel együtt megnőtt a panaszok mennyisége is”. Az alpolgármester kiemelte: a legtöbb panasz az Akácfa – Dob – Wesselényi – Kazinczy – Nefelejcs utcák környékéről érkezik.

Világváros vagy csendrendelet?

Gergely szerint a lakók évek óta panaszkodnak arra, hogy a vendéglátóhelyeken szórakozók zavarják a nyugalmukat, és koszt hagynak maguk után a köztereken, amit senki sem tart rendben. A szórakozóhelyek tulajdonosai viszont úgy vélik: ez nem tükrözi a valóságot, mivel a helyi lakosok többségével egyáltalán nincs problémájuk. "A hivatalig eljutott eseteknél rendszerint ugyanazon lakók tesznek panaszt" - mondta egy romkocsma tulajdonos lapunknak. Szerinte nyilvánvaló: a szocialista alpolgármester az őszi önkormányzati választásokra készül - ráadásul egy hibás logika alapján.

"Sajnos, a kerületben élők egy része ma bármit megszavaz, ha abban a szigorítás szó szerepel. Erre játszanak rá azok a pártemberek is, akik részben maguk is felelősek ezért a helyzetért" - mondta egy üzlethelyiség tulajdonos, aki arra célzott: a hírhedt hatodik kerületi csendrendeletet - a populista hullám jegyében - az ellenzéki Fidesz is megszavazta tavaly. Hasonlóan nyilatkozott az új szabályozás ellen "Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület" (AZÉRT), amely úgy látja, hogy a csendrendelet nem szolgálja a főváros fejlődését, és hogy inkább „politikailag, mint szakmailag motivált.” Az egyesület a Facebook-on tiltakozó csoportot hozott létre, amelyhez tegnap estig 3600-an csatlakoztak.

Turizmus, kulturális fejlődés

Az említett hetedik kerületi negyed a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze. Tucatnyi kulturális látnivaló és gombamód szaporodó éjszakai helyek jellemzik. Az elmúlt egy évben - köszönhetően a valóban előremutató önkormányzati szabályozásnak - mintegy féltucatnyi új szórakozóhely nyílt meg a környéken. Nagy kár lenne, ha ezeken a helyeken csak éjfélig lehetne beszélgetni.

Ráadásul a szórakozóhelyek hozzáadott értéke jelentős gazdasági tényezőt jelent a fővárosnak is. A romkocsmák számtalan külföldi fiatalt vonzanak, akik fogyasztanak, esznek, isznak, és ha már itt vannak, rengeteg pénzt hagynak a szállodákban, a BKV-nél, a Széchenyi fürdőben, az éttermekben. A bevételek adóforintok formájában a várost és a kerületet gazdagítják.

A konfliktusos helyzet megoldására Gergely szerint többször egyeztettek a vendéglátósokkal, akik megígérték a közterületek rendben tartását, és hogy beindítanak egy úgynevezett éjszakai „Bagolyszolgálat” szolgáltatást, amely az utcákon hangoskodókat "csendre inti". Az "egység" létszáma azonban az alpolgármester elmondása szerint csupán négy fő volt, amit elégtelennek találtak, ezért úgy vélték, az önkormányzat egyetlen lehetősége a rendeleti szabályozás.

Bagolykommandó

Lapunk szerint nagy kérdés, hogy a hangoskodók Bagolyszolgálat általi csendre intése önmagában alkalmas eszköz-e a konfliktus megoldására. Ha ugyanis elfogadjuk azt a tételt, hogy Budapest egy élhető világváros, amelyhez hozzátartozik a pezsgő éjszakai élet is, akkor középtávon nincs más reális lehetőség, mint az elégedetlen lakók elköltözése a negyedből, vagy a fővárosból. Lehet, hogy ez kíméletlenül hangzik, de a lakók elköltözése még mindig racionálisabb döntés, mint az önkormányzat tiltó rendelete, amely megakadályozza a sokszínű és pezsgő kulturális életet a negyedben.

A természetes lakosságvándorlás egyébként nemcsak a belvárosi ingatlanpiacot élénkítené fel, de hozzájárulna a városrész újjászületéséhez is. Egy 15-16 milliós, átlagos, hetedik kerületi, nagy alapterületű, jó beosztású, világos lakás árából vidéken csili-vili családi házat lehet kapni, óriási kerttel és gyümölcsössel. Eladói oldalról tehát egy válság után éledező piacon gyors és előnyös üzletet köthet bárki. Vevői oldalról pedig fajlagosan olcsóbban lehet nagy lakáshoz jutni (természetesen készpénzért), mint a főváros egyéb részein.

Ráadásul a negyedbe csak olyan vevők költöznének, akik tisztában vannak a környék sajátos kulturális arculatával. Akik vállalják a nyűzsgő, helyenként hangos és nyers pesti éjszakai életet is. Akik pont azért költöznek oda, mert ezt szeretik. Egy erzsébetvárosi lakás továbbá befektetési lehetőségnek sem rossz. A negyed folyamatos kulturális fejlődése és központi fekvése miatt vonzó lehet egyetemistáknak, akiknek stabilan 65-75 ezerért kiadható a lakás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!