A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
1. mítosz: Nem nyitható ki az ablak
Passzívház? Soha! Hiszen ott még az ablakot sem lehet kinyitni – hangzik az elsőszámú tévedés. A biztonság kedvéért szögezzük le: a passzívházban lehet és szabad ablakot nyítni, sőt előfordulhatnak speciális esetek, amikor ez kifejezetten javasolt.
Egy passzívházban a szellőztetés állandó, automatikus és magas hővisszanyerési hatásfokkal működik. Tehát nem a lakóknak kell gondoskodni a szükséges szellőztetésről. Ráadásul a mai szabványok - minden épület esetén - tartósan légzáró kivitelezést írnak elő.
2. mítosz: Gyertyával is lehet fűteni
Tapasztalatok szerint egy Magyarországon épített minősített passzívházban télen sem megy a hőmérséklet 15-16 Celsius fok alá, főként a szoláris nyereségnek köszönhetően. De természetesen az elvárt 22-24 fokhoz kiegészítő fűtésre van szükség. Talán nem mindenkinek törvényszerű, de egy épületet azért kell fűteni, mert az energiát veszít.
A szadai, az első hazai minősített passzívház (126 m2) hővesztesége extrém körülmények között (-15 Celsius fok esetén) 1500 Watt. Ez annyi mint egy komolyabb hajszárító fogyasztása, de ennyi energia szabadul fel, ha hat ember az épületben tartozkodik vagy meggyújtunk húsz darab gyertyát. Természetesen ettől függetlenül, minden épületet ellátnak a szükséges fűtéskiegészítéssel, így általában a passzívházak is termosztáttal vezérelhetők. Csak a fenntartási költségekben van a különbség: ha a fogyasztást átszámoljuk gázra, akkor Szadán 165 m3, egy 10 éve hagyományos módon épült családi házban pedig 3150 m3 gázra van szükség évente.
3. mítosz: Drága a passzívház
Szerencsére ma már ez a megállapítás sem igaz: a költségek egyszerűen eltolódnak az épületszerkezetek felé. Magyarország első minősített passzívháza kulcsrakészen 230 000 (bruttó) forintba került négyzetméterenként.
A szigetelések vastagsága passzívházak esetén, az épület formájától függően, 25-35 centiméter, szemben a hagyományos 5-10 centiméterrel. Az épületek alapozásához lemezalapra van szükség, a hagyományos sávalapok hőhídasak. A nyílászárók légtömörek és háromrétegű üvegezéssel vannak ellátva. Ezek természetesen többe kerülnek a megszokottnál. A gépészet viszont a szükséges szellőztetéssel együtt sem éri el a hagyományos házak költségeit, tapasztalatok szerint hagyományos (110-150 m2) méretek esetén 35-40 000 Ft/m2 között meg kell állnia.
4. mítosz: Rossz minőség, rossz hatásfok
A hatékony minőségbiztosítás egy valódi gyenge pont a passzívház standardban. Ma Magyarországon divat passzívházakról beszélni, tervezni vagy azt építeni, azonban minden megrendelőnek azonban tudnia kell: nincs igazi biztosíték a kész épület minőségére.
Az egyetlen kötelező előírás a légtömörségi vizsgálat. Vannak viszont árulkodó jelek: ha a tervezés során nem készül PHPP számítás, vagy a tervező nem tudja mi az , vagy nem tartja szükségesnek, biztosan nem lesz passzívház a készülő épületből. Vagy ha a tervező, kivitelező nem tud felmutatni már minősítéssel rendelkező épületet, szintén nagyobb körültenkintéssel kell eljárni. Nemcsak a hirdetésben, hanem a szerződésben is passzívháznak kell szerepelnie. Passzívház-bizonyítványt kizárólag a PHPP alapján állíthatnak ki, a darmstadti Passivhaus Institut engedélyével. Ennek az ára körülbelül 1500 euró.
Hasonlóan érdekes témákról olvashat Öko Extra 2010 című szakmai kiadványunkban, amelyet 995 forintos áron megvásárolhat az újságárusoknál, vagy online megrendelhet itt.
