Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Teljesen bizonytalan, hogy mit hoz a kilakoltatási moratórium 2011. április közepi megszüntetése. Az esetlegesen tömegesen meginduló kényszerértékesítések – a megugró túlkínálat miatt is - további jelentős árcsökkenést eredményezhetnek bizonyos szegmensekben.
Megint sokan keresik a kis alapterületű lakásokat
Különösen a kistelepülések, falvak amúgy is fagyos ingatlanpiacán okozhat ez problémákat, illetve a hetvenes években épült, és tömegességük, rossz minőségük miatt amúgy is a legnagyobb értékvesztést elérő panellakótelepeken élők kényszerülhetnek áron alul eladni lakásukat – fogalmaz az Otthon Centrum év végi helyzetértékelése.
Kapcsolódó cikkek:
- Negyedmillió magyar lesz az utcán?
- Könnyítés a takarékoskodóknak
- Januártól brutális THM-emelkedés jöhet
- Mesterházy, Matolcsy: óriási bukás a Balatonnál
Számos egyéb kockázat is befolyásolja a helyzetet. A folyamatosan erős svájci frank miatt mára a hitelt törlesztő háztartások jövedelmük 32%-át (átlépve a „bűvös” 30%-os határt) fordítják hiteltörlesztésre. Ennek, és az idén tovább csökkenő lakásáraknak köszönhetően már 100 ezer felett van a hitelükkel 90 napon túli késedelemben lévők száma, s a deviza lakáshiteleknél átlagosan 80% a hitel/fedezet arány. Az év végére, az államháztartás stabilitását szem előtt tartva kamatemelésbe kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), aminek a következményei még nem láthatóak. Nem egyértelmű, hogy ez egy trend kezdete vagy csak egy korrekció.
A kockázatok ellenére, az MNB előrejelzése szerint a hitelezésben 2011-ben kismértékű fellendülés várható, köszönhetően a javuló konjunkturális helyzetnek. „Emellett bizakodásra ad okot az SZJA január 1-től 16%-ra való mérséklése,karöltve a családi adókedvezményekkel. Ez a háztartások nagyobb részének jelent majd tényleges bevétel növekedést, amit majd bátrabban fordíthatnak hitelfelvételre, illetve lakásvásárlásra” – tette hozzá Bánfalvi László, az OC hitelközvetítő üzletágának vezetője.
Bár a szocpol és az állami támogatott hitelezés egy ideig nem látszik visszatérni, az Új Széchenyi Terv otthonteremtési fejezetében felvázolt kormányzati tervek összességében pozitív hatással lehetnek a piacra, de inkább csak közvetetten. A fő célok – az előtakarékosság, a lakásállomány minőségének javítása, illetve a bérlakásépítés ösztönzése – mindenképpen kívánatosak, ugyanakkor a lakásépítések támogatására, annak gazdaságélénkítő hatása miatt is, célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani.
A luxus lakások ára is esett, de csak 10-15 százalékot
Annál is inkább, mert az OC felmérése szerint Budapesten megindult az eladatlan, de megépült lakáskészlet felszívódása; 2010. januári 3800-ról év közepére már csak 3400 lakás maradt, így hamarosan szükség lehet utánpótlásra. „A lakásépítési mutatók 2010-ben tovább romlottak, így erre az évre mi 20 ezer körüli lakás megépülését valószínűsítjük. 2011-ben számíthatunk a nagyobb lakófejlesztések piacra lépésére.” – mondta Kühne Kata, az OC ügyvezető igazgatója.
Jövő év januárjától, az SZJA csökkenés hatására adókönnyítés várható a lakások értékesítésekor. A vételt követő öt éven belüli értékesítéskor realizált jövedelem után eddig 25% adót kellett fizetni (idővel csökkenő arányban), januártól viszont csak 16%-ot. Ez, egymilliós nyereséggel számolva 90 ezer forinttal kevesebb adóterhet jelent. Az Otthon Centrum szerint ennek hatása nem lesz érezhető, hiszen az elmúlt évek inkább a lakásárak csökkenéséről szóltak, tehát a kisebb nyereségadó hatása nem érvényesülhet.
Egyre több az ilyen tábla az újépítésű lakások erkélyein
Túry Gergely
A 2011-ben elinduló bérlakás-építési programok hatékony megoldást adhatnak a bajba jutott hitelesek problémáira. Az épület-felújítási támogatások kiszélesítése pedig a lakásállomány értéknövekedését hozhatja maga után, amely közvetetten élénkítheti a forgalmat, hiszen a vevők is keresik a minőségi lakásokat, és az eladók is bátrabban vállalják a lakáseladást, ha ingatlanukért magasabb árat remélhetnek. Az energiahatékonyság pedig – válság ide, vagy oda – egyre inkább beépül a vevők igényrendszerébe.
