Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Érdekes dolgokra bukkanhat, aki manapság a fővárosi közgyűlési jegyzőkönyveket bújja az interneten. A január 12-i közgyűlés utolsó napirendi pontjaként került a közgyűlés elé Horváth Csaba frakcióvezető tavaly év végi javaslata, amely szerint a főváros 10 milliárd forintból segítené meg - a fejlesztési céltartalék terhére - a budapesti magánszemély lakáshiteleseket.
A javaslat lényegében semmilyen hatástanulmányt, részletes számítást nem tartalmazott - sem a forrásoldalra, sem a következményekre, sem a társadalmi hatásokra. Mindössze azt rögzítette, hogy az adósok törlesztő részlet kiegészítő, illetve hátralékkiegyenlítő támogatást kaphatnának. Az önkormányzati segítségre csak azok lennének jogosultak, akiknek a szerződéskori hitel összege nem haladta meg a húszmillió forintot, a lakás értéke pedig nem volt több 35 milliónál. További feltétel, hogy a fizetésképtelenség nem az adós saját hibájából állt elő. A támogatás minden esetben visszatérítendő, kifizetésére pedig legfeljebb 60 hónap áll az adós rendelkezésére. A kamatteher pusztán az infláció mértéke lenne és a lakásra jelzálogot jegyeznek be az önkormányzat javára.
Tavaly év végi adatok szerint Budapesten csaknem 400 ezer családot érint lakása devizaalapú hitelezése, ebből 59 ezer hitelt kilencven napnál hosszabb ideje nem tudnak fizetni. Egy 20 milliós lakás havi törlesztőrészlete - attól függően, hogy mennyi az önerő, a tőke, a futamidő, illetve a devizában felvett tőke árfolyamvesztesége - átlagosan 30 ezertől 150 ezer forintig terjedhet.
Ha a fentiek alapján elvégzünk egy rövid fejszámolást, kiderül: a bajba jutott 60 ezer budapestit 10 milliárd forintból mintegy havi 33 ezer forinttal lehetne segíteni 5 hónapon keresztül (vagy 166 ezer forinttal egy hónapig). Mindebből kitűnik: a javaslat orbitális baromság. A havi 33 ezer forint nyilvánvalóan nem jelent jelentős segítséget azoknak, akiknek tartozása a nem fizetés miatt a lakásuk árának másfélszeresére ugrott.
Horváth Csaba szóbeli kiegészítésében szociális katasztrófát vizionált idén májusra, amikor a kormány feltételezhetően eltörli a kilakoltatási moratóriumot. E mellett minden felelősséget a mostani kormányra hárított, amely szerinte képtelen kezelni a lakáshitelesek ügyét.
Túry Gergely
Az álságos és demagóg javaslatot a közgyűlés természetesen nem fogadta el. A jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanakkor heves szóváltás alakult ki Horváth Csaba és Tarlós István főpolgármester között. Tarlós többek között ezt mondta Horváth-nak: "Ön nagyon jól tudja, hogy amit javasol, az egyszerűen képtelenség. Őszintén szólva, ha ezt viccből csinálja, annak még van mérhető IQ-ja, de ha nem viccből csinálja, hanem komolyan, az nagyon súlyos".
Egy biztos: a lakáshitelesek ügye nemcsak nemzetgazdasági, de komoly ingatlanszakmai kérdés is. Ha ugyanis a 60 ezer bedőlt budapesti lakás elárasztja az ingatlanpiacot, annak beláthatatlan következményei lehetnek - nemcsak az ingatlanárakra. A kormány mindenesetre tavaszra ígérte a komplex programot, amely megoldást kínálhat a lakáshitel-állomány probléma kezelésére. Csak remélni tudjuk: mindezt nem álságos és demagóg módon teszi majd.
