Csak fával fűt a magyar háztartások 20 százaléka

Az Energiaklub "NegaJoule 2020" című kutatásának legfontosabb eredménye, hogy a magyar háztartások...

  • ingatlanmenedzser.hu ingatlanmenedzser.hu
Csak fával fűt a magyar háztartások 20 százaléka

Az Energiaklub "NegaJoule 2020" című kutatásának legfontosabb eredménye, hogy a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni. Az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével.

A Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapra (március 6.) időzített kutatás a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A műszaki vizsgálatok során 74 háztípusra több száz  energetikai alapszámítás készült. Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafelhasználás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések. Kutatásunkból kiderül, hogy a háztartások mindössze 25 százaléka szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16 százalékuk újította fel fűtési rendszerét.

Lakóépületeink zömében régiek: 61 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37 százalék a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya. A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80 százalékában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát, és magas, több mint 20 százalék azok részaránya, akik csak fával fűtenek.

A Negajolue 2020 projekt keretében elkészült kutatás legfontosabb célja, hogy az energiahatékonyságban érintett szereplők (főleg a döntéshozók) pontos képet kaphassanak arról, mekkora energiahatékonysági potenciál rejlik lakóépületeinkben. A kutatás eredményei kiindulópontot nyújthatnak a lakossági támogatások kidolgozásában, illetve az energia- és klímapolitika célszámainak meghatározásában.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.