Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az Energiaklub "NegaJoule 2020" című kutatásának legfontosabb eredménye, hogy a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni. Az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével.
A Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapra (március 6.) időzített kutatás a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A műszaki vizsgálatok során 74 háztípusra több száz energetikai alapszámítás készült. Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafelhasználás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések. Kutatásunkból kiderül, hogy a háztartások mindössze 25 százaléka szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16 százalékuk újította fel fűtési rendszerét.
Lakóépületeink zömében régiek: 61 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37 százalék a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya. A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80 százalékában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát, és magas, több mint 20 százalék azok részaránya, akik csak fával fűtenek.
A Negajolue 2020 projekt keretében elkészült kutatás legfontosabb célja, hogy az energiahatékonyságban érintett szereplők (főleg a döntéshozók) pontos képet kaphassanak arról, mekkora energiahatékonysági potenciál rejlik lakóépületeinkben. A kutatás eredményei kiindulópontot nyújthatnak a lakossági támogatások kidolgozásában, illetve az energia- és klímapolitika célszámainak meghatározásában.
