Öt intő jel, mely arra figyelmeztet, hogy nem megfelelő minőségű, vagy felújítást igényel az ereszcsatorna:

•az ereszből csöpög, szivárog a csapadék, netán túlfolyás látható;

•a csatorna bármely része rozsdásodik, sérült, lyukas;

•vizesedik a ház fala és/vagy lábazata;

•a csatorna elemei szétesnek;

•a rendszer nem bírja a terhelést (pl. a nekitámasztott létrától, akár kisebb rúgástól benyomódik, a felgyülemlett esővíztől elmozdul, leszakad).

Ha megáll a víz a csatornában, dugulásra gyanakodhatunk – ezt azonnal szüntessük meg! Ha dugulást észlelünk, ne próbáljuk meg ütögetéssel eltávolítani, hiszen tönkretehetjük a csatornát! Az ősszel a csatornába hullott és ott télen elrohadt falevek lehetnek az összegyűlt csapadék akadálymentes elfolyásának legfőbb gátjai. Az elfolyni nem tudó víz megreked, terhelve így az egész rendszert: az eltömődött csatorna könnyen megroppanhat és leszakadhat, a sérült ereszből a házfalra folyó víz pedig sok kárt okozhat.

Az eltömődés mellett gyakori probléma, hogy bizonyos anyagú (pl. alumínium vagy műanyag) csatornák rosszul viselik az időjárás viszontagságait (pl. nagy hőmérséklet-változás, fagyás, UV sugárzás), valamint a környezeti terhelés miatt sajnos egyre jellemzőbb savas esőt. Mindezeken túl a korszerűtlen tetőrendszerekből származó vegyszerek is okozhatják az eresz kilyukadását, a vízszivárgást: eleinte alattomban, csak foltokban nedvesítve a falat, mely hosszabb távon akár a lakás beázását is okozhatja.

További veszélyforrást jelent, ha a lefolyócső végéről hiányzik a kiköpő, hiszen a közvetlenül a ház talapzatának verődő esővíztől átnedvesedik a lábazat, ami idővel akár az épület megsüllyedését is okozhatja. Az esővizet célszerű külön erre rendszeresített hordóban tartani.