Nyári ültetések: szabadgyökerűt, vagy földlabdásat?

Szabadgyökerű faiskolai áruként leggyakrabban gyümölcsöket, sövénynövényeket vásárolhatunk. E fajok (vagy oltvány esetén az alany, ami a gyökeret szolgáltatja) általában strapabíró növény. Erre szükség is van, hiszen szabad gyökérrel a növény nagyon sérülékeny, akár pár óra alatt kiszáradhat.

A szabadgyökerű növényeket kitermelés után minden további csomagolás, vagy gyökérvédelem nélkül értékesítik. Ezért ezek a legolcsóbbak szoktak lenni. Az árudákban e növényeket nedves homokban, vagy fűrészporban tartják, hogy a gyökerek ne száradjanak ki. Megvásárlás után tekerjük fóliába a gyökeret és így szállítsuk. Ültetés előtt 6-8 órán át érdemes vízbe áztatni a növény gyökereit, hogy azok vízzel telítődjenek. A sérült gyökérrészeket távolítsuk el, és az összes gyökeret vágjuk kicsit rövidebbre. Ennek lényege, hogy a vágás helyén elágazik majd.

Szabadgyökerű növényeket csak ősszel és tavasszal lehet ültetni, vegetációs időn kívül, amikor nincs lomb rajtuk. Mivel e folyamat nagymértékű gyökércsökkenéssel jár, a növény először csak annyi lombot nevel, amennyit az adott, megmaradt gyökérmennyiség el tud látni. Emiatt esélytelen lombfakadás után szabad gyökérrel növényt átültetni. A gödörbehelyezés után kis földet szórjunk a gyökerekre, ezután bő vízzel iszapoljuk be, majd a földet tömörítsük a törzs körül.
 
Földlabdás: biztonságos eredésű

A szabadgyökerűnél biztonságosabb eredés érhető el földlabdás növényekkel, ezeket ugyanis kitermeléskor földdel együtt hálóval összecsomagolják, így bár gyökérmennyiség csökkenést a kiásás során elszenved a növény, de a megmaradó gyökerei a biztonságos földlabdában vannak, a kiszáradástól óvva. A földlabdás növényeket is inkább csak tavasszal és ősszel ültessük, de itt az eredésre még van esély rügypattanás után is, bár ekkor a szállítás, a rügyek fokozott védelme miatt okozhat nehézségeket.

Hátrányuk az így árusított növénynek, hogy drágábbak, nagyobb tömegűek a földlabda miatt, így nehezebb szállítani. Előnyük, hogy a gyökérállapotuk valószínűleg jobb, mint szabad gyökér esetén.

A földlabdás növények ültetése esetén több dologra is érdemes odafigyelni. A földlabdát agyaggal szokták körbevonni, majd jutaszövettel borítani, és ezt hálóval összefogni, ami nagy növények esetén fémháló is lehet. Elvileg így mindenestől beültethetjük a növényt, mert ezek a csomagolóanyagok idővel lebomlanak a talajban. De ha gyorsítani szeretnénk a kezdeti amúgy is nehezebb fejlődést, akkor ezeket bontsuk le a földlabdáról, így gyorsabban ki tudnak jönni a gyökerek. A már említett agyagréteg lényege, hogy a földlabda víztartalma minél kevésbé tudjon kipárologni. A dolog hátulütője: ez befele is akadályozza a víz mozgását, ezért a földlabdás növényeket eleinte igen nagy vízadaggal öntözzük. Ha nem így teszünk, nem jut át az agyagpaláston a víz, és kiszáradhat a növény annak ellenére, hogy öntözünk...

Konténeres: egész évben ültethető

A konténeres, azaz műanyag cserépben árult növények előnye, hogy kiültetéskor nem keletkezik gyökérsérülés, így nem bomlik meg a gyökér-lomb arány, ami az átültetés utáni lankadáshoz vezetne. Ezért e növényeket tavasztól őszig bármikor ültethetjük, sőt télen akár fagymentes időben is. A műanyag cserepet természetesen távolítsuk el, és ültetés után bő vízzel öntözzük be a növényt.

Már vásárlás előtt is megpróbálhatjuk óvatosan kiemelni a cserépből a növényt, ha nem jön, akkor nem rég volt ültetve, és még nincs rendesen belegyökerezve a cserépbe. Ha kijön a földlabda, és világos gyökerek szövik át a talajt, úgy hogy összetartják azt, az a legideálisabb. Amennyiben a gyökerek nagyobb része sötét az azt jelenti, hogy kicsit elöregedettek a gyökerek, már korábban jobb lett volna kiültetni. Ha ilyen növényt viszünk haza, kiültetés előtt kicsit vágjuk meg a gyökereket ezzel serkentve gyorsabb elágazásra, növekedésre.