A napkollektorok a Nap energiáját felhasználva melegítik fel a bennük levő vizet, ami melegvíz ellátásra és fűtésre is használható. A beruházás megkezdése előtt érdemes gazdaságossági számításokat végezni, melyet minden rendszerre egyedileg kell kiszámolni, nagy általánosításokat nem lehet tenni.

Egy kis nyaralóba való, csak melegvíz ellátást biztosító napkollektor készlet tartállyal, minden hozzávalóval 100 000-140 000 forintból megvásárolható. Bár több típus kapható, és más technikai megoldások alkalmazhatók egy néhány személyes háztartás és egy társasházi rendszer kiépítésére, összehasonlításképp érdemes egy példát nézni. 

Egy 11 csöves napkollektor számára 4 négyzetméternyi hely kell a tetőn. Ennek 0,8 kWh a teljesítménye, ami nagy ingadozásokat is mutathat, hiszen másképp melegít a nap télen, mint nyáron. Egy ekkora napkollektor maximum napi 250-270 liter 60 Celsius hőmérsékletű vizet képes előállítani, ami egy 2-3 személyes háztartás szükséglete.

Társasházak esetén minél többen kapcsolódnak a rendszerhez, annál olcsóbb lesz az egy lakásra vetített kiépítési költség, így annál hamarabb térül majd meg a beruházás. Ám van egy korlátozó tényező, a tető felülete, amire véges számú kollektort lehet felszerelni. Azaz egy négyszintes társasháznál hiába kétszer annyi a lakás, mint egy kétszintesnél – ami csökkentené a beruházás fajlagos költségét – ha a tetőn nincs elegendő hely megfelelő mennyiségű napkollektor felszerelésére, akkor már kevésbé kedvező a helyzet.

Téli időszakban gyengébb hatásfokkal működik a készülék, ekkor több rásegítésre van szükség a hagyományos (elektromos, gázüzemű) vízmelegítő berendezések részéről.

A napkollektorok élettartama a 25 évet is meghaladhatja, így hosszabb időre tervezhetünk velük. A megtérülést 2-10 év közé teszi a szakirodalom, a 6-8 év tűnik reálisnak, ha a bekerülési költségeket szembe helyezzük azzal, hogy évente mennyivel fogja tehermentesíteni a már meglévő fűtés-, vagy melegvíz ellátó rendszert.

E víz-átáramoltatással működő napkollektorok tehát a melegvíz, és a fűtésrendszerre is ráköthetők. Vannak azonban szoláris légfűtés rendszerek, melyek csak a fűtésköltségünkön spórolnak, ám gyorsabb megtérüléssel számolhatunk velük. E berendezésben levegő van víz helyett, amit a Nap felmelegít, és egy ventillátor juttatja a meleg levegőt a lakásba, illetve a hűvösebbet a készülékbe.

Természetesen a leghidegebb téli időszakban ez csak kisegítő fűtésként, spórolásra használható, de remekül összeköthető a hagyományos fűtésrendszerrel. A lényeg, hogy a szoláris légfűtés termosztátja mindig magasabb hőmérsékleti értékre legyen beállítva, mint a hagyományos fűtésé. Így ha lehűl a szoba levegője, előbb a szoláris fűtés kapcsol be, és melegíti fel a lakást. A hagyományos fűtésrendszer csak akkor lép működésbe, amikor a szoláris már nem képes megfelelő hőmérsékletre fűteni a benti levegőt.