Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Amíg a hagyományos kazánok hatásfoka a legjobb körülmények mellett sem növelhető 92 százalék fölé, addig erre erősen rácáfol a kondenzációs technika, ami a füstgáz hő hasznosításával 109 százalékra tehető. A kondenzációs kazán lényege, hogy a távozó füstgázzal a fűtési visszatérőt előmelegíti, miáltal az égéstermék hőmérséklete 60 fok C alá lehűl. A kondenzációs kazánok hatásfoka tehát 20 százalékkal jobb a hagyományosnál.
A kondenzációs kazánok 1985 óta, de még jelenleg is folyamatos fejlesztés stádiumában vannak. A kondenzációs technológia kalorikus jellege miatt 19-20 százalék, míg a készülék egyéb, a korszerű szabályozástechnikai és optimalizált segédberendezések miatt az további megtakarításra lehet számítani.
A kazánok és a teljes fűtési rendszer összehatásfokát az előállított fűtési paraméter is befolyásolja. Amíg 80-100 éven keresztül a 90/70 Celsius fok paraméter volt a leggyakoribb, addig ez napjainkban a kondenzációs technika, a hőszivattyúk, sugárzó fűtések valamint a szoláris hő nyerések miatt lényegesen alacsonyabb lett.
A kazánokat, gázkészülékeket tárolóhoz kapcsolható, vagy azzal összeépíthető kivitelben gyártják, amihez a legutóbbi időben napkollektorokat is csatlakoztatnak. A megtakarítási törekvések megvalósításainál általánosságban már évek óta kiderült, hogy az elavult kazánoknak kondenzációsra való cseréjével lehetett rövid idő alatt a legnagyobb megtakarítást elérni. Miután a kondenzációs kazánok előnyeit az előzőkben átfutottuk, összehasonlítás további magyarázatára még egyszer visszatérünk a kazánok tüzeléstechnikai oldalának vizsgálatára.
A régi kazánoknál nemkívánatos jelenség volt a kondenzáció. A kazántestre lecsapódó vízgőz savas oldatként lefelé csorogva károsította a kazánberendezést. Ennek elkerülésére magas füstgáz hőmérsékletre tervezték a berendezéseket. A nagymértékű légfelesleg tényező ellenére száz fok feletti kilépő hőmérséklet volt jellemző ezekre a berendezésekre. Emiatt nagy volt a kéményen kiáramló füstgázveszteség. A kondenzációs kazánok megvalósításával a kilépő égéstermék hőmérséklet 60 Celsius fok alatt marad és a CO érték is kedvezően alakul. Az un. „kondenzációs trükk”, a kondenzációs készülékek által nyújtotta előnyök kihasználásához és fokozásához a hő leadókat / hőmérsékleteket is a rendszerhez optimalizálva javasolt megválasztani.
Viszonylag hosszú ideig a kondenzációsok egyéb nem kondenzációsokhoz való bekerülési ár összehasonlításánál háttérbe szorultak. A gázelőírások szigorodása oldotta fel valamelyest a hátrányos helyzetet, mivel valamennyi kondenzációs zárt tűzterű lévén megfelelő kéménykialakításnál a zárt rendszer levegő bevezetése nem igényel különösebb légtechnikai kiépítést.
A kondenzációs kazánok a lehetséges üzemeltetési hőmérsékletekből adódóan lakossági és kommunális fűtési rendszereknél alkalmazható. Alkalmazásukkal a kazántechnológia jelentős szemléleti változáson ment keresztül, továbbá ez a fejlődés még mindég folyamatban van, ami jelentős energia megtakarítást eredményez, valamint a szennyező anyag kibocsátás csökkenéséhez is hozzájárul.
