Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hosszú egyeztetés után 173 objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű területté vált Magyarországon. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és területeket nyilvánítottak Budapesten műemlékké.
Magyarországon 2009 márciusa óta nem történt műemlékké nyilvánítás. A mostani jelöltek több éve vártak a felterjesztésre, többségüket elfogadta a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma.
A kelenföldi pályaudvar egy részlete
Budapesten műemlék lett a Kelenföldi és a Józsefvárosi pályaudvar épülete. A Margitsziget egésze - tájképi kertként - most lett védett, csakúgy, mint a budai és pesti rakpart, amelyek több mint 12 kilométer hosszan húzódnak a folyam két partján.
A budai alsó rakpart
MTI Fotó: Kovács Sándor
A pesti oldalon most lett műemlék a város egyik jellegzetes épülete, az Anker-ház, Újpesten az „Állami” áruház. Az V. kerületi Vadász utcában a Kozma Lajos tervezte bauhaus Üvegház, illetve a Veres Pálné Gimnázium részben lebontásra ítélt épülete. Az Andrássy úti épületek közül a 26. számú és a 32-44. házsor lett védett.
A Szimpla Kert
A régi zsidó negyed területén (Erzsébetváros) két ingatlan kapta meg az egyedi védettséget. Ezek a Kazinczy u. 14. és a Kertész u. 22. Előbbiben működik a Szimpla Kert nevű közkedvelt romkocsma, amelynek tulajdonosa lapunktól tudta meg, hogy béreleményük műemlék lett.
Budán is számos ingatlan lett műemlék. Ilyen a Bem szobor mögötti régi Radetzky-laktanya (másnéven: a volt MDF-székház), vagy a Fő utca 66. szám alatti MTESZ-székház és a János kórház. Felkerült a listára a Farkasréti téri modern betontemplom (a 70-es évek épülete) és a Baba utcai Járitz-villa bauhaus épülete (Fischer József egyik főműve).
