Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Visszautasítja és cáfolja Hernádi Zsolt azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek a WikiLeaks-táviratokra...
Visszautasítja és cáfolja Hernádi Zsolt azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek a WikiLeaks-táviratokra építve kapcsolatba hozták személyét az Emfesszel.
Kapcsolódó cikkünk:
Itt a legújabb offshore botrány - titkos olajpénzek a MOL körül |
A Mol Nyrt. csütörtökön juttatta el az MTI-hez közleményét, amelyben azt írja: az elmúlt hetekben - elsősorban a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokban foglaltakra építve - a magyar médiában olyan írások jelentek meg, amelyek Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját a gázkereskedési engedélyét azóta elvesztett Emfesszel hozták kapcsolatba. A cég leszögezi: sem az amerikai diplomáciai dokumentum, sem az írások nem szolgálnak konkrétumokkal, amelyekkel alátámasztanák az állításaikat.
A WikiLeaks által nevén nevezett E.On-szakértő időközben nyilatkozatot tett, amelyben cáfolja, hogy olyan véleményt fogalmazott volna meg, mint amilyet a diplomáciai táviratban neki tulajdonítanak, illetve magát az informális beszélgetés tényét is tagadja - olvasható a Mol közleményében.
Az origo.hu internetes hírportál szeptember 7-én, a WikiLeaks-táviratokat feldolgozva írt arról, hogy "rendkívüli módon izgatta az amerikai diplomatákat a rejtélyes magyarországi gázcég, az Emfesz tulajdonosi háttere, és az általuk idézett források Csányi Sándort, az OTP Bank és Hernádi Zsoltot, a Mol vezetőjét sejtették a vállalat mögött".
A cikk szerint az Emfesz tulajdonosi köre sohasem volt átlátható, ezzel több WikiLeaks-távirat is foglalkozik. A kiszivárgott táviratok egyikéből az derül ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank vezetője és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a kezdetek óta érintett volt az Emfeszben
Az Index szerdán számolt be arról, hogy az Emfesz 2005 óta több mint 20 milliárd forintot utalt egy Virgin-szigetei cégnek, az utalás jelentős része a Mollal kötött üzletek jutaléka volt.
Hernádi Zsolt és az Emfesz tulajdonosai között az írásokban említett kapcsolat soha nem létezett, az állításokat az elnök-vezérigazgató határozottan visszautasítja és cáfolja. A közlemény végül kiemeli azt is, hogy minden kísérlet ilyen és hasonló összefüggések sugallására sérti a Mol elnök-vezérigazgatójának becsületét és jó hírét.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.