Finnországban a lakóépületek 87 százaléka, Svédországban 80 százaléka, míg Oroszországban 40 százaléka favázas készház - közölte az Európai Készházgyártók Szövetségének a héten Sopronban lezajlott közgyűlésén elhangzottakat a magyar szakszövetség. Szó volt az energiatermelő házakról is, de menjünk sorjába!

Svédország annyiban hasonlítható Magyarországhoz, hogy a lakosok száma ott is 10 millió. Ott az új lakóépületekre szigorúbb a hőtechnikai előírás ha villanyárammal, mintha mással - leginkább fával - fűtik. Az előbbi esetben évente négyzetméterenként nem fogyaszthat többet a ház 55 kilowattóránál, míg az utóbbiban 90 kilowattóra a norma. Összehasonlításul: a magyar előírás 160 kilowattóra, a 2020-tól életbe lépő uniós előírás pedig azonos a passzív ház normájával, amely 15 kilowattóra. Svédországban az elektromos fűtés hőszivattyút jelent.

A szigorúbb követelménynél a fal hőátbocsátása fele a legjobb 38 centiméter vastag üreges elemekből épült téglafalénak, az ablak pedig a nálunk is kapható kétrétegű, gázzal töltött, hővisszaverő üveggel szerelt típus. A konferencián gyakran került szóba a Plusz Energia Ház. Ezt náluk eddig aktív háznak hívták, és az a lényege, hogy több energiát termelt, mint amennyit felhasznál. Egy osztrák gyártó már Magyarországon is hirdeti ezt a házát.

Árgus szemek, óvatos érzékelők

Az aktív háznál a használati meleg vizet az esetenkénti villamos fűtés mellett elsősorban a tetőn elhelyezett szolárrendszer állítja elő. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a mindennemű villamos ellátást korszerű napcellák segítik, az így megtermelt energia pedig alkalmas a hálózatba történő visszatáplálásra is. Nem fordulhat elő, hogy égve marad egy lámpa, hiszen a ház elhagyásakor csoportos lekapcsolás segítségével kivétel nélkül minden egyes világítási kör kikapcsol, a ritkán használt helyiségekben pedig egyáltalán nincs villanykapcsoló. A mennyezeteken elhelyezett jelenlét-érzékelők kapcsolják fel a világítást, de csupán annyi időre, ameddig valaki a helyiségben tartózkodik.

A kert földjébe esővíz összegyűjtésére alkalmas ciszternát süllyesztettek, amely az öntözőrendszert látja el vízzel. Amennyiben a vízmennyiség megcsappanna, a vezérlés egy mélykútból utántölt, hogy a locsolás zavartalan maradjon. A már említett, egyedülálló termikus burok jelentős részét képezik a speciális ablakok, a rajtuk található elektromos redőnyök intelligens vezérlésével pedig szintén számottevő megtakarítás érhető el.

Mint minden lakó- vagy középületnél, ebben az esetben is elmondható, hogy a legtöbb energia a fűtéssel takarítható meg. Az épületet – többek között az egyedülálló termikus burok miatt is szükségessé vált – légcserélő berendezés hűti, illetve fűti. A légkezelő befúvóhelyeinél található elektromos fűtőbetétek intelligens eszközök segítségével fokozatmentesen állíthatók. Ez a megoldás garantálja, hogy a betétek csak a szükséges időre és mértékben legyenek bekapcsolva, ezáltal minimalizálva a kétpontos szabályozásnál gyakori túllövést is. Így ez a megoldás gazdaságosabb, mint a hagyományos termos

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretében működő Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat (MAKÉSZ) számolt be a közgyűlésen legnagyobb visszaesésről a válság miatt. A MAKÉSZ tagok 2008-ban építették meg a legtöbb készházas lakást - 765-öt - tavaly már csak 180-ra, idén pedig 150-re van megrendelés. A MAKÉSZ tagok száma a 2008-as 21-ről  14-re apadt. Mivel a kényszer a nyugati piacra viszi ezeket a cégeket, idén öt társaság kezdeményezte az európai forgalomba hozatali engedély megszerzését.