Átlépte az OLAF ingerküszöbét a kisvárdai ökofilmpark

Maria Ntziouni-Doumas, az OLAF főigazgatói tanácsadója az OLAF, a Holland Királyság és a Transparency International uniós források hatékony felhasználásával kapcsolatos közös konferenciáján ma elmondta, a szervezet célja az uniós adófizetői pénzek takarékos, hatékony felhasználásának kontrollálása, de nyomozati jogkörük nincs, és alacsony büdzsével dolgoznak, ezért igyekeznek csak a legnagyobb fajsúlyú ügyekre koncentrálni.

Ntziouni-Doumas a prezentációjában külön kitért a Kisvárdára tervezett, több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépülő ökofilmparkra, mely a tervek szerint csak 5 évig működne. Az igazgatói tanácsadó szerint a közös uniós adófizetői pénzek észszerű felhasználása lenne a cél, nem pedig egyéb érdekek kiszolgálása – írta a Portfolio. Az Elios-ügy kapcsán a tanácsadó nem nyilatkozott; mivel még tart a vizsgálat, az érintett város, Gyál önkormányzata sem kaphatta meg az anyagokat.

Thomas Bender, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó osztályvezetője elmondta: a magyar hatóságok az elmúlt időszakban a Bizottság által vitatott számos ügyben belementek abba, hogy pénzügyi korrekciót vállaljanak az EU-s pénzek Magyarországra utalása érdekében. A vitatott tételek finanszírozása a magyar költségvetésre, azaz a magyar adófizetőkre hárul. Bender szerint az lenne az igazságos, ha az ilyen pénzügyi büntetéseket a magyar költségvetésről azokra hárítanák, akik szabálytalanul használták fel az EU-s pénzeket.

Az OLAF 2017-es éves jelentése szerint Magyarország élen jár az EU-pénzes csalásokban: tavaly 27 új bejelentés érkezett, és a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet. A felkérések ellenére a konferencián nem vett részt magyar állami intézményi előadó.