Összeomlás jöhet, ha nem kap megint állami segítséget az építőipar

Sokat tett az állam azért, hogy az elmúlt években az építőipar sikerágazattá váljon, de a sok közmegrendelés és mentőakció – a csoktól a kedvezményes áfán át a szintén a szektorba szivárgó babaváróig – sem jelent védelmet az ellen, hogy a pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén az építőipar számos részterülete kártyavárként omoljon össze. Hathatós segítség nélkül a szakértők szerint már 1-2 hónap teljesítéscsökkenést vagy kiesést sem lehet az éven belül behozni. A kedvezményes áfával a kincstár becslések szerint 300 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el, kérdés, most mennyibe fájna a szektor megsegítése – és legfőképp lesz-e azt miből finanszírozni. Szakmai szervezetek elnökeit, kivitelező cégek vezetőit és elemzőket kérdeztünk arról, mi történik ma az ágazatban, milyen rombolást végezhet a pandémia.

Túry Gergely

„Izzik a telefon, elsősorban a beszállítókkal kell egyeztetni, hiszen néhány alapanyagból biztosan hiány lesz, például az Olaszországból importált burkolatokból, és ami még nagyobb gond, a betonacélból. Ráadásul a beszállítók közül már többen kikötötték, hogy mostantól nincs halasztott fizetés, csak készpénzt vagy előre utalást fogadnak el. Képzelheti, mennyi idő alatt csődöl be ettől egy kevésbé tőkeerős kivitelező cég” – mondja Miskó Pál, a társas- és családi házak, valamint ipari és intézményi épületek generál kivitelezésével foglalkozó EVB Építő Kft. cégvezetője.

„Muszáj a kockázatot minimalizálni, ezért kell áttérni elsősorban a kereskedelem területén az előre utalásra, a készpénzes vagy bankkártyás fizetésre” – érvel Knáb János, a generálkivitelezéssel és építőanyag-kereskedelemmel is foglalkozó Merkbau műszaki igazgatója. „Cégünk számos saját kapacitással rendelkezik, ami ilyenkor előnyt jelent, de más fronton érezzük, hogy kezdenek bedugulni a beszállítói csatornák. Dolgozunk az építkezéseken, de nem háborítatlanul, a megrendelők pedig oldalazó magatartást tanúsítanak.”

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a csempék, burkolólapok, szaniteráruk, ragasztók, fugázó anyagok, hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, de egyéb, nyugat-európai beszerzésű termékek érkezése is késik. „Eddig csak csúsztak a beszerzések Olaszországból, a fuvarosok egy forduló után két hét karanténba vonultak, de most jön a leállás. Szerencsére a mi szortimentünkben 90 százalék magyar termék, ezekből feltöltöttük a raktárakat. Az elmúlt hetekben tapasztalt bespájzolás viszont hatalmas terhet ró a gyárakra, nehezen bírják logisztikával” – mondja az építőanyag-kereskedelmi hálózat, az ÚjHÁZ Centrum cégvezetője, Rázsóné Szórády Csilla. A home office a szektor egészéhez hasonlóan itt is kevés munkakörben oldható meg, az online értékesítés pedig nehézkesen alkalmazható. „Hogy csak a legegyszerűbb példát hozzam, itt nem olyan egyszerű terméket választani, mint a Tescóban, szükség van a szakmai tanácsra.”

Horváth Szabolcs

„A már futó kivitelezések egyelőre még zajlanak, de azok az állványozási projektek, amik most kezdődtek volna, nem indultak el. Ez persze ránk már visszahat, mert a kivitelezők nem rendelnek állványt, érthető módon inkább az embereik fizetésére tartalékolnak” – mondja Serdült Sándor, a Layher Kft. ügyvezetője és a Magyar Állványépítők Egyesületének elnöke. „Nagy kérdés, mi lesz a pandémia után; ha a halasztott projektek elindulnak, az még megmentheti az évet. Idén már árat kellett emelni a forintárfolyam gyengülése miatt, de ha az árfolyamok ezeken a szinteken maradnak, akkor újra igazítani kellene.”

Az építőiparban dolgozó jelentős számú külföldi munkaerő egyelőre még kitart, nem utaztak haza. „Mi úgy készülünk, hogy a munkát teljesen még egy esetleges karantén se állíthassa le. Az előkészítés alatt álló projektekben a megrendelők kivárnak, de a többi munka zajlik, itt maradt a kárpátaljai és erdélyi munkaerő is” – mondja Miskó Pál. A magyarok pedig egyelőre Nyugaton tartanak ki: Knáb János arról számolt be, hogy Németországban zajló építkezéseik esetében kockázat, „ha húsvétkor hazajönnek onnan az embereink, mert nem biztos, hogy visszaengedik őket, vagy ha igen, akkor nem kizárható az sem, hogy két hét karantén várna rájuk”.

„Nálunk a munkavállalók 10 százaléka hazautazott, 90 százalékuk maradt, pedig közülük is sokan külföldi állampolgárok” – számol be a helyzetről Terjék József, a számos budapesti társasházat jegyző Tega-Bau ügyvezetője. „Én inkább a hitelek felfüggesztése miatt aggódom. Kilátástalan helyzetbe hozhat bizonyos vállalkozásokat, ha a már elindult projektjüket állítja majd le a bank. Egy hitelünket már nekünk is visszamondták, szerencsére még a kivitelezés kezdete előtt.”

AFP / EyePress News

Koji László szerint egyelőre az otthoni mérnöki munkavégzés és az ajánlatkérői-megrendelői home office kapcsolatok is akadoznak, de „a legnagyobb gond, hogy a brigádban dolgozó csoportok tagjai között gyors vírusterjedés lehetséges. A munkába járás korlátozásának, illetve egy-egy beteg diagnosztizálásának tömeges létszámkiesés lesz a következménye. A vállalkozások termeléskiesésekre, lassulásra, határidő-módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására számítanak, és mindez komoly likviditási gondokat, valamint foglalkoztatási nehézségeket fog okozni” – írta lapunknak az ÉVOSZ elnöke. A fent említett problémák kapcsán egyébként jogi iránymutatásra is szüksége lesz a cégeknek.

„A nehézségeket alapvetően a megrendelőknek és a kivitelezőknek kell viselni, viszont

a megrendelések 60 százalékát 2020-ban az állam, a háttérintézményei és az önkormányzatok adják

– hangsúlyozta Koji László. A szövetség elnöke szerint a vállalkozások munkavégzés és bevételek nélkül másfél-két hónapnál tovább nem tudják a foglalkoztatást változatlan mértékben fenntartani, a mikró- és kisvállalkozásoknak pedig stratégiájuk sincs a vészhelyzet kezelésére.

„Mivel a felmerülő költségek 50–60 százaléka a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a legfontosabb a munkahelyek megtartását szolgáló kormányzati intézkedés lenne. További javaslat, hogy a közmegrendelő, azaz az Államkincstár a befogadott számlákat 5 munkanapon belül fizesse ki, hogy aztán az alvállalkozók és beszállítók is gyorsan a pénzükhöz jussanak” – mondja Koji László. Emellett a 335 Ft/euró fölötti import-árveszteség kompenzációját és a napi munkavégzés nélkül kifizetett munkabér járulékainak elengedését is szorgalmazzák.

Ahhoz persze, hogy a kormány a ráháruló feladatok finanszírozási hátterét megteremtse, valószínűleg sok kiemelt állami beruházásról le kell mondania, vagy pedig halasztania kell azokat. Az pedig már most biztosra vehető, hogy a 2020-ra és 2021-re tervezett lakásokból jóval kevesebb épül majd meg. Emiatt az 5 százalékos áfa újbóli bevezetésének szorgalmazása több általunk megkérdezett piaci szereplő fejében is megfordult, Varga Dénes, a Build Communication kutatásvezetője szerint viszont ez nagyon rossz ötlet. „Legalább utólag le kellene vonni azt a tanulságot, hogy a lakáspolitikát nem lehet kínálati és a keresleti oldalon is a befektetőkre alapozni. A társadalmilag legitim célok csakis a lakhatási helyzet javítása, a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon értékének növelése, a gazdasági növekedés élénkítése, és a gazdaság függetlenségének növelése lehetnek. A rétegérdekek mögé nem egészséges százmilliárdokat tenni, ezért nem is szabad a kedvezményes áfa újbóli bevezetésén gondolkozni” – véli a szakértő.