Egész vad számolgatások indultak el, amikor bejelentették a rezsicsökkentés végét. Csütörtökön kijöttek a nagyjából pontos rezsiszabályok, így már meg tudjuk becsülni, kinek mennyivel nő meg a fogyasztása. Valós példákat vettünk alapul, és arra jutottunk:

aki kis lakásban él egyedül, vagy aki már korábban sok pénzt rászánt az energiatakarékosságra, annak van esélye a csökkentett árat garantáló fogyasztási szint alatt maradni.

Az is látszik a konkrét számokon, hogy az áram esetében a határ túllépése csak kellemetlen lesz, a gáznál viszont nagyon fájni fog. És ugyan a mintánk nem reprezentatív, azt így is nagyon nehéz elképzelni ez alapján, hogy igaz legyen, amit a kormány állít arról, hogy a magyarok háromnegyede a régi árat fogja fizetni.

Rögtön az elején hozzá kell tenni: mindez tényleg csak becslés, az áramnál például az éjszakai áram egy kicsit jobban drágul, de olcsóbb marad még mindig, mint a nappali, a hőszivattyús rendszerű elektromos fűtésekhez igényelhető B GEO és H tarifa nem számítanak bele a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” kétsávos díjszabásba, és a B GEO és a H tarifák díjtételei nem is változnak. Vagyis fillérre pontos számításhoz nagyon részletes adatokra van szükség, de a nagyságrendekkel már egész jól lehet kalkulálni.

András az agglomerációban él, családi házban, egyedül nevel három gyereket. A gond az, hogy közülük a legnagyobb már egyetemista, emiatt aztán nem számít gyereknek, amikor a nagycsaládosok kedvezményéről van szó (ahol három gyerek van, akik még 18 éven alattiak és/vagy tartanak a középiskolai tanulmányaik, 600 köbméterrel több gázt használhatnak). A házban semmi extra nincs, a fűtés – ami egyáltalán nem jelent extra meleget: 21–22 fok szokott lenni –, melegvíz, főzés megy gázról. Ez 3412 köbméter gázfogyasztást jelentett az előző egy évben, ami a rezsicsökkentett áron havi átlagban 29 ezer forint volt, ehhez képest ez után 119 ezer forintot kell majd fizetni. Az áramfogyasztás – csak a szokásos, ami egy ilyen háztartásban szokott lenni: világítás, hűtő, mosógép, mosogatógép, tévé, számítógép – egy évre 3214 kWh volt, egy hónapra leosztva 9642 forint. Mostantól a kedvezményes árat a 2523 kWh alatti részig lehet fizetni, így havi átlagban 11 600 forintra jön ki az összfogyasztás.

Fazekas István

Zoltán és családja – két szülő, egy kiskorú és egy nagykorú gyerek – egy alig több, mint húszéves, 200 négyzetméteres családi házban élnek. A ház negyedében a fűtést még a fűtési szezon nagy részében sem kapcsolják be, csak akkor, amikor az unokák egy-egy hétvégére oda érkeznek. Sok mindent megtesznek, hogy modern és energiatakarékos legyen a ház: két éve új kondenzációs kazánt használnak, az izzók 90 százaléka korszerű, ledes, három napkollektort használnak, amelyik a három nyári hónap nagyjából felében biztosítja a teljes melegvízellátást, és van szigetelésük is, igaz, csak hatcentis. Így jött ki egy évre 3492 köbméter gáz és 5713 kWh áram, ami havi átlagra lebontva 33 ezer, illetve 18 ezer forint volt. Ez után már havonta 124 ezret kell fizetni a gázért, 26 ezret az áramért.

Hasonlóan megugró költségekkel találják szembe magukat Dalmáék: egy családi ház az övék, 120 négyzetméteren, télen 23,5 fokra fűtve, szigetelt, így jön ki egy évre 2832 köbméter gázfogyasztás. Ez eddig havi átlagban 24 ezer forint volt, mostantól 83 ezer lesz.

Anikóék – két huszonéves fiatal – egy társasházban Budapesten. 2019-ben 1400 kWh áramot használtak el, 2020-ban, home office-ba vonulva már 1735-öt, 2021-ben pedig, amikor beszerelték a klímát, 2159-et. Ők szerencsés helyzetben vannak, még bőven a rezsicsökkentési határ alatt maradtak a klímával együtt is, ugyanúgy 6500 forint körül lesz a számlájuk havonta, mint a régi szabályok szerint. A gáz más téma, a házban ugyanis egy kazánról üzemel a fűtés, amelynek díja a közös költség része, vagyis most a többi lakón is múlik, hogy a határérték alatt maradnak-e. Ebben az esetben a társasháznak kell jeleznie a hatóság felé azt, mennyi albetét (lakás) található a házban, a határértéket pedig ezzel a számmal felszorozva állapítják meg. Mivel a házukban található lakások többsége egy-másfél szobás, a náluk megállapított határérték 1,8-szorosa a ház valós fogyasztásának, így számíthatnak arra, hogy a fűtésszámla sem fog növekedni.

Judité egy egyszemélyes háztartás, nagyjából 50 négyzetméteren, három konvektorral és egy vízmelegítővel. A gáz és az áram esetében is jócskán a határérték alatt marad – 375 köbméter, illetve 886 kWh az éves összfogyasztás, így nem változik a fizetendő ár. Az ő példája azért érdekes még, mert nem éves átalányt fizet, hanem havi diktálással, így aztán jól látja, hogy telente mennyire durván megugrik a fogyasztása: gázból például nyáron húsznál kevesebb köbmétert használt el, decemberben már 73-at. Áramból a júniusi 52 és a januári 94 kWh közötti különbség a leglátványosabb. Mindegyik mutató még bőven a havi határ (146 köbméter, illetve 214 kWh) alatt marad – ez az ingadozás jól mutatja viszont, hogy azoknak, akik sokan élnek együtt és egy nagy házat fűtenek fel, milyen problémákat okozhat a tél, ha nem kérik át magukat az átalányra.

AFP / Frank May

Ugyanez a probléma sokkal látványosabban jelentkezik Imrééknél, akik négyen vannak – két felnőtt, két kisgyerek –, társasházi lakásban élnek, de a lakásukat külön mérőórával szerelték fel. Az éves gázfogyasztásuk körülbelül 1300 köbméter, ami bőven határérték alatti, csakhogy havi elszámolás alapján fizetnek. Így megesett már, hogy július-augusztusra számlát sem állítottak ki nekik a gázról, annyira kevés volt, egy téli hónapban viszont például 224 köbméterrel számolva az eddigi 24 700 helyett 74 448 forintot kell fizetni. Logikus, hogy most éri meg áttérni az éves egyenletes elszámolásra.

Van mód arra is, hogy egy családi ház a budai agglomerációban kijöjjön úgy, hogy gond nélkül beleférjen az áramra megszabott határérték alá, mint ahogy Rolandéknak sikerült – csak ehhez fel kellett telepíteniük egy napelemes rendszert. A gázfogyasztásban egy kevéssel ők is kicsúsznak a határból, 1899 köbméterig mennek el, de ez a kis túllépés is azt jelenti, hogy az eddigi 16 ezer helyett 25 ezer forintot fognak fizetni.

Erika az egyik legnagyobb vesztes. Ő egy Kádár-kocka megnagyobbításából-ráépítéséből kialakított kétgenerációs családi házban él, Budapest mellett. A ház nagyobbik része az 1980-as években épült, és sohasem volt annyi felesleges pénz, hogy nagyobb átalakításokat lehessen végezni rajta. A tetőt lecserélték és szigetelték két éve, de az ablakok még az eredetiek és szigetelni is csak a legkisebb falszakaszt tudták. A fűtést nagyrészt a még az építkezéskor beszerelt gázkazán látja el, de van egy vegyes tüzelésű kazán is, ősszel és tavasszal, amikor még vagy már nincs nagyon hideg, abban ropog a fa.

A háztartás gázfogyasztása – benne a kazánnal, a gázbojlerrel és a gáztűzhellyel – jelenleg átalányelszámolással nagyjából 226 köbméter havonta, amiért a legutóbb 26 ezer forintot kellett fizetni. Ez jócskán a kedvezményes sáv fölött van, így már 75 ezer forint lesz. A gond az, hogy a ház technikai adottságai miatt az egészet fel kell fűtenie akkor is, ha csak egy szobát használ. És ahogy nagyon sok régebben épült háznál, itt is óriási a dilemma: hiába látja azt, hogy hónapról hónapra magas a számla, egy összegben nincs annyi pénze, hogy a takarékossághoz szükséges nagy átalakításokat elvégezze.

Az áramfogyasztás legalább nem lesz drágább. Az összes izzó energiatakarékos, hűtőt és mosógépet is úgy választott, hogy minél kevesebbet fogyasszon. Van számítógép, lapostévé és amikor a gázkazán megy, folyton működnie kell a keringető szivattyúnak. Így az áramfogyasztás 143 kWh körül alakul havonta, alig kétharmada a határértéknek.

AFP / Monty Rakusen / Cultura Creative

Péteréké egy olyan ház, amelyre már most is nagyon sokat kell költeni: Mindössze 40 négyzetméter, a falak pedig 30 centi vastagok, de egyik fal mellett sincs szomszéd. Ráadásul ártérben van, így a ház lábakon áll, vagyis alulról is megy ki a hő, szigetelni pedig nem lehet, mert akkor penészedne. A villanyszámlához az is hozzájárul, hogy a magas páratartalom miatt télen páramentesítő gép megy néha, az is eszi a villanyt. Így nyáron nagyjából 300 kWh a havi áramfogyasztás, télen viszont 2300-2500, nyaranta 7 ezer, télen 60–70 ezer forint az áramdíj. Az új rendszerben nagyjából megduplázódik a számla, nyáron 13 ezerre nő, télen pedig 154–168 ezerre.

Ákosék egy 94 négyzetméteres bérházas lakásban laknak, két felnőtt, két gyerek él ott. Elég sok a tévézés, xboxozás, a kütyühasználat, gyakran rajta is hagyják őket a töltőn. A szülők pedig sokat sütögetnek, főznek a villanytűzhelyen, és naponta használják a mosógépet és mosogatógépet, vannak laptopok is. Legalábbis eddig így volt. A mosógépük régi, le fogják tehát cserélni. Törölközőszárítót használnak, mivel a fürdőben nincs fűtés és bepállana minden, nagyjából folyton be van kapcsolva – eddig. A betörők elriasztása és a gyerekek nyugalma érdekében egy kis lámpa folyamatosan égett a konyhában, most már nem fog. Viszont nincs klímájuk, és nem is lesz. Ez havonta 681 kWh áramot jelentett a legutóbbi elszámolási időszakban, most az ár 24 ezerről 40 ezer forintra nő.

A gázfogyasztásuk viszont havi 61 köbméterre jön ki, így az bőven határérték alatti. Van négy szoba, benne három konvektor, de csak kettőt használnak, egy csak őrlángon van. Éjszakára semmit nem kapcsolnak be, és bejárnak dolgozni, szóval nappal is csak hétvégén megy. A nyílászárók nem korszerűek, de szalaggal szigetelik őket általában.

Tamásék hárman élnek egy budapesti, gázfűtéses családi házban, mind az áram-, mind a gázszámláknál havi átalányt fizetnek. Ez alapján a gázfogyasztás még beleesik a rezsicsökkentett sávba, mert csak 110 köbméter havonta. A gázért most havonta 12 ezer forintot fizetnek, ez az összeg tehát a jövőben sem nő majd – legalábbis egészen addig, amíg maradnak a 144 köbméteres limit alatt. Vélhetően ezt bőven meghaladná egyébként a gázszámla, ha a ház nem lenne kívülről hőszigetelve és nem lennének új, hőszigetelt nyílászárók mindenhol.

A villany esetében viszont egészen biztos, hogy növekednek a költségeik, hiszen a villanyszámla szerint az átalányfogyasztásuk havi 272 kWh, ami már bőven a rezsicsökkentett, 210 kWh-ban meghúzott határ fölött van. Eddig a villanyért havonta 10 ezer forintot fizettek, ezentúl 12 ezret fognak.

Fazekas István

Gábor egy 90 négyzetméteres lakásban él, 3–4-en vannak ott, csak a fűtés megy gázzal, így jön ki 1192 köbméter éves gázfogyasztás – sima ügy, egy fillérrel sem kell többet fizetni, mint eddig. Annál inkább az áramért: az elmúlt két hónapban 312, illetve 264 kWh volt a fogyasztás, 11 700, valamint 9900 forintért, ez mostantól már 14 700, illetve 11 300 forint lesz.

Zsuzsáé pedig egy 67 négyzetméteres vályog parasztház, egyedül él benne. A gázfogyasztás havi átlagban 134 köbméter, úgy, hogy amikor munkában van, 18 fokra leveszi, egyébként 22–23 fokra melegíti fel a házat, éjjel 20-ig viszi le. (A nagy hidegekben néhány hétvégén fával is rásegít egy cserépkályhában.) Ezzel épphogy sikerül a határérték alatt maradni: havi átlagban még 10 köbmétert használhatna el úgy, hogy ne csússzon a rezsicsökkentett határ fölé. A villanynál ilyen probléma nincs, persze ehhez hozzátartozik, hogy nincs sem tévéje, sem mélyhűtője.