Sem a családi házak, sem a „kisebb” társasházak építőinek nem kedvez a kormány az Otthon Start Programmal, hiszen telekvásárlást nem lehet finanszírozni a 3 százalékos lakáshitelből, és csak a legalább 250 lakásos projektek kaphatják meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás címkéjét. Ebből egyenesen következik, hogy beruházói oldalról elsősorban azoknál landol az a több százmilliárd forint, amelyet a hiteligénylők új lakásba invesztálnak, akiknek van akkora tőkéjük, hogy felépítsenek egy lakóparkot.
Ez tízmilliárdos összeg, és bár működnek a piacon független ingatlanfejlesztők is, a kormány az elmúlt években éppen azon mesterkedett, hogy a saját támogatói körében is felépítsen néhány profitcentrumot az építőiparban. A választási cukorkának szánt lakástámogatási program így legalább olyan mértékben járulhat hozzá a baráti milliárdosok szolgáltatásai iránti keresletbővítéshez, mint a szavazatokra váltható lakossági elégedettséghez.
A piaci szereplők azzal számolnak, hogy a tavalyi 1350 milliárd forintos csúcsról a következő egy-két évben legalább évi 2000 milliárd forintra nő az új lakáshitelek kihelyezése, és ha annak csak a harmada finanszíroz új építésű ingatlant, az már két év alatt több mint ezermilliárd forintos kereslet.
A kormány biztosan vevő rá
Reviczky Zsolt
A kormány eddig is számtalan módon kedvezett néhány jól beazonosítható befektetőnek és vállalataiknak, így például a Garancsi István és Scheer Sándor tulajdonában lévő Market-csoportnak, Paár Attila WHB-csoportjának vagy Balázs Attila cégének, a Bayer Constructnak, netán a Mészáros Lőrinchez tartozó ZÁÉV-nek, amely vállalatok lakóingatlanokat is fejlesztenek. Ezeknek a cégeknek tavaly 15 százalék körül volt az árbevétel-arányos nyereségük, tehát ha csak 300 milliárd forintnyi fejlesztést hajtanak végre, már akkor 50 milliárd forint körüli összeg kerül ennek a néhány embernek a zsebébe.
A kereslet élénkítésére nagyon is szüksége lett az ingatlanfejlesztőknek, hiszen az elmúlt évek gazdasági mélyrepülése megtizedelte azokat, akik képesek megfizetni a 10 év alatt csaknem négyszeresére ugrott lakásárakat. A koronavírus-járvány óta a trendek lefelé mutatnak, még az idei év első felében is a tavalyihoz képest további 15 százalékkal tudott csökkenni a használatba vett lakások száma, ennyire visszaestek a lakásépítések.
