Az elmúlt években több állami szerv is úgy ítélte meg, hogy az általános szerződési feltételek "oklista" formájú megfogalmazása nem felelt meg a jogszabályoknak. Az OTP Bank által alkalmazott, "oklista" formájú kikötés továbbá ellentétes a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 9/2006-os ajánlásával, valamint a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2011. szeptember 27-én kelt ítéletével.

Az Egyesület beadványában arra kéri az illetékes bíróságot, hogy erősítse meg az állami szervek által korábban már megfogalmazott kritikákat az "oklista" formájú kikötésekkel szemben, és nyilvánítsa érvénytelenné az OTP Bank által alkalmazott "oklista" formájú általános szerződési feltételt.

A törvényi előírás szerint a hitelnyújtóknak üzletszabályzataikban, hirdetményeikben és az egyedi hitelszerződésekben kellett tájékoztatniuk a hitelfelvevőket a fogyasztási, lakossági hitelszerződésekkel kapcsolatos összes költségről. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének interneten is elérhető dokumentumai bizonyítják, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, amelyet "árfolyamrésnek" neveznek.

Az eljárás tárgyát képező lakossági fogyasztási hitelszerződés esetében az árfolyamrés 1%-volt, de ennek értékéről a bank nem tájékoztatta a fogyasztót az egyedi hitelszerződés megkötésekor, ezzel megszegve a törvényi előírásokat.

A hitelintézeti törvény szerint az a lakossági fogyasztási hitelszerződés, amely nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó összes költséget, automatikusan semmisnek minősül. Mivel a szóban forgó szerződés nem tartalmazza az árfolyamrés mértékét, az Egyesület felszólította az OTP Bank Nyrt.-t, hogy fizesse vissza a fogyasztónak az elmúlt években levont törlesztő részleteket.  (MTI-OS)