Az öt meghirdetett szociális bérlakásra harminc pályázat érkezett a zalaegerszegi önkormányzathoz. A kijelölt bérlők a napokban költözhetnek be az üresen álló lakásokba - mondta el Csanádi Gyula, a népjóléti osztály lakásgazdálkodási szakreferense.

Az elmúlt évben hat alkalommal hirdettek pályázatot Zalaegerszegen, így összesen 39 előzetesen regisztrált igénylő juthatott szociális bérlakáshoz, költségelven pedig öt lakást adtak bérbe. A városnak körülbelül 870 hasznosítható bérlakása van, ezek 80 százalékát a szociális rászorultságot mérlegelve adják bérbe. Jelenleg 660 igénylőt tartanak nyilván, közülük 120-130-an rendszeresen pályáznak a megüresedett szociális jellegű bérlakásokra. A helyi rendelet alapján az egyedülálló igénylők havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 350 százalékét (99.750 forintot), a többszemélyes családok esetében pedig az egy főre jutó havi nettó összeg a 85.500 forintot.

A lakáskijelölésnél a szociális rászorultság, a jövedelmi és a vagyoni helyzet mellett azt is vizsgálják, hogy a leendő bérlő tudja-e finanszírozni a lakásfenntartás költségeit. A szociális bérlakások bérleti díja az épület komfortfokozatától, a városon belüli elhelyezkedéstől függően 317 és 366 forint között mozog négyzetméterenként.

A zalai megyeszékhelyen a bérlakások csaknem húsz százalékát "költségelven", az építési költség minimum 2 százalékáért lehet csak bérbe adni. A magasabb (négyzetméterenként 610 forint) bérleti díj miatt ezekre a lakásokra lényegesen kevesebb pályázat érkezik, ugyanis az is kritérium, hogy a lakóknak legalább egy évre előre meg kell előlegezniük a lakbért.

A zalaegerszegi önkormányzat jelenleg nem tervezi a bérlakások számának növelését, de folyamatosan pótolják a szanálásra került házakat. Az elmúlt évben a bérlőknek 280 önkormányzati lakás megvásárlására volt lehetőségük. A vételi szándékot többen is jelezték, de a konkrét szerződést mindössze három bérlővel tudták megkötni. Az önkormányzati bérlakásban élők többnyire nem rendelkeznek a lakásmegvásárlásához szükséges önerővel, így csak hitelből tudnák biztosítani a szükséges tőkét, de a jövedelmi viszonyaik miatt erre nagyon kevés lehetőségük van – jegyezte meg a lakásgazdálkodási szakreferens.