Magyarok szennyezték jóddal Európát

Jód-131 - ez a neve annak a vegyületnek, amely az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjából szabadult el. A cég közleménye szerint 2011 első felében észlelték, hogy egy szivárgó kéményen keresztül szökik az izotóp, bár a kibocsátás messze a határérték alatt maradt.

Stiller Ákos

A gyártást mindenesetre leállították, és felújították a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét. A szivárgást azonban ez sem állította meg, sőt, az csak megnövekedett, a tavasszal a levegőbe került anyag sugárzását 300 gigabecquerel, míg a szeptembertől novemberig kiszivárgott mennyiséget 324 gigabecquerelre becsülik. (A becquerel (Bq) a radioaktivitás gyakran használt mértékegysége, megadja, hogy egy radioaktív forrásban hány bomlás történik másodpercenként.) Az ÁNTSZ által meghatározott éves kibocsátási korlát egyébként az Izotóp Intézet számára 1600 gigabecquerel, aminek a felét sem érte el a két szivárgásból származó jód-131.

A jód a szervezetben is megtalálható, a pajzsmirigy normális működésének elengedhetetlen feltétele, a súlyos jódhiány szellemi és testi fogyatékossághoz vezethet - írta az Index. A 131-es izotópját az egészségügyben terápiában is használják, ha pajzsmirigyműtét után egy nehezen eltávolítható maradványt vagy a környező nyirokcsomókba átterjedt daganatos áttétet kell elpusztítani. Az ilyen beavatkozásokra igen nagy aktivitású jódizotópot alkalmaznak, amelynek sugárzása sok milliárdszor nagyobb annál, mint ami a Csernobili katasztrófa után Magyarország légterében mérhető volt.