A jura földtörténeti kor legelején, a triász vége felé, az élőlények tömeges pusztulása után élt a Laquintasaura venezuelae nevű őslény. A leletek alapján ezek a csőrös állatok két hátsó lábukon jártak, és farkukkal együtt körülbelül egyméteresek voltak. A foglenyomatok arra utalnak, hogy az ősgyík ugyan növényevő volt, mégsem vetette meg a kisebb ragadozókat és rovarokat sem.
Pulykanagyságú gyík volt az óriásdinoszauruszok őse, 200 millió éve csoportokban élt Dél-Amerikában és leginkább páfrányt evett - derült ki brit kutatók új tanulmányából.
A jura földtörténeti kor legelején, a triász vége felé, az élőlények tömeges pusztulása után élt a Laquintasaura venezuelae nevű őslény a Proceedings B című brit tudományos lapban ismertetett kutatás szerint.
Az új faj legalább négy egyedének maradványira bukkantak az Andok venezuelai részén. A leletek alapján ezek a csőrös állatok két hátsó lábukon jártak, és farkukkal együtt körülbelül egyméteresek voltak. A foglenyomatok arra utalnak, hogy az ősgyík ugyan növényevő volt, mégsem vetette meg a kisebb ragadozókat és rovarokat sem.
Paul Barrett, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója hangsúlyozta: teljesen új fajról van szó, amelynek felfedezése megszüntetheti a különböző dinoszauruszcsoportok kialakulásáról alkotott ismeretek fehér foltjait.
A madármedencéjű dinoszauruszok korai fajához tartozott, amelyeknek neves képviselői közé számít például a Stregosaurus, vagyis a fedeles gyík, illetve a háromszarvú Triceratop.
