75 millió éves dinócsontokból szedtek ki vörösvérsejteket
KArmokból, lábujjcsontokból é bordatöredékekből sikerült kutatóknak 75 millió éves dinóvérsejteket és kollagén-rostokat azonosítania, amelyek meglepő hasonlóságot mutatnak a mai emukkal.
Vörösvérsejteket és kollagén-rostokat találtak 75 millió éves dinoszaurusz-csontokban brit kutatók, felfedezésükről a Nature Communications legújabb számában jelent meg tanulmány.
A kutatócsoport nyolc olyan csonttöredéket vizsgált, amelyek a kanadai Alberta-tartományban kerültek napvilágra, s feltárásuk óta immár egy évszázada a londoni Természettudományi Múzeum birtokában vannak. A vizsgált minták között akadt egy ragadozó dinoszaurusz karma, kacsacsőrű és ceratopsida-dinoszauruszok néhány lábujjcsontja, valamint ismeretlen fajok bordatöredékei. A fosszíliák olyan rossz állapotban vannak, hogy lehetetlen pontosan megállapítani, a maradványok pontosan milyen dinoszauruszoktól származnak.
A kutatók az úgynevezett fókuszált ionsugaras mikroszkópia és megmunkálás módszert alkalmazták, amelynek segítségével nanoméretű (1 nanométer a méter milliárdod része) preparátumokat készítettek és vizsgáltak.
A vörösvérsejteket egy karomban fedezték fel, amely az "ádáz gyík", a Gorgosaurus elülső végtagjáról származhatott. A tyrannosaurida dinoszauruszok családjába tartozó ősgyíkok két lábon járó húsevők voltak - testhosszúk elérte a 9 métert, a felnőtt egyedek tömege meghaladta a tonnát, állkapcsaikban több tucatnyi nagy és éles fog sorakozott. Más fosszíliákban kollagén-rostokat, valamint aminosavakat tartalmazó fehérjemaradványokat fedeztek fel.
"Olyan struktúrákat fedeztünk fel, amelyek dinoszauruszoktól származó eredeti vörösvérsejtek és kollagén-rostok lehetnek" - fogalmazott Sergio Bertazzo, az Imperial College London kutatója, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy eredményeik felülírják az eddigi elméleteket, miszerint a fehérjemolekulák legfeljebb négymillió éven át őrződhetnek meg.
A kutatócsoport a preparátumokat összehasonlította az emu vérmintáival, és meglepő hasonlatosságot fedezett fel a dinoszauruszok és az ausztráliai röpképtelen madarak eritrocitái között.
Mivel a madarak a dinoszauruszok távoli leszármazottai, a tudósok reményei szerint e kutatások keretében sikerül kideríteniük, hogy mikor és miként fejlődtek ki a hidegvérű ősgyíkokból a melegvérű szárnyasok.