szerző:
MTI/Népszabadság
Tetszett a cikk?

A Népszabadság meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja: a másfél hónapja korrupció gyanújával letartóztatott rendőri vezetőknek is köze lehetett Portik Tamás elfogásához.

A rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának másfél hónapja korrupció gyanújával letartóztatott két vezetőjétől az ügyben meggyanúsított V. Lászlón keresztül "kőkemény bűnügyi információk juthattak" Portik Tamáshoz - állítja hétfői számában a Népszabadság pontosan meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva. A lap szerint állítólag azért nem mert a rendőrség korábban "hozzányúlni Portikhoz, (...), mert szinte minden vele kapcsolatos bűnügyi információ eljutott hozzá".

A Népszabadság több forrásból is úgy tudja, hogy az elmúlt hónapokban többen is terhelő vallomást tettek Portik Tamásra és társaira. Jóval több régi, megoldatlan üggyel hozták összefüggésbe a nevét, mint ahánnyal a Nemzeti Nyomozó Iroda meggyanúsította - tették hozzá.

Portik Tamás a nyomozás jelen állása szerint felbujtó volt két gyilkosságban.

Az olajügy

Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más  bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és  közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.

Az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás - az Energol Rt. volt igazgató-tulajdonosa - ellen az eljárást 2003-ban megszüntették elévülés miatt.

Az évszázad olajügyeként emlegetett Energol-ügyben 2007 novemberében hozott elsőfokú ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság: a 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetes letartóztatásban töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek tekinthető. További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett.

Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.

További híreinket a témában itt olvashatják el.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!