Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a III. nemzetközi kézműves konferencián Esztergomban kijelentette, hogy indokoltnak tűnik a munkabérterhek további csökkentése, de ennek összhangban kell maradni a társadalombiztosítás finanszírozhatóságával. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank – a miniszter szerint – egyebek mellett a munkahelyek megtartása és az export fokozása érdekében módosította a minap a forint árfolyam-ingadozási sávját. A gazdaság rendkívül gyorsan reagál a pénzpiac mozgására, s csak akkor maradnak meg, működnek tovább a vállalkozások, ha nyereséget érnek el. A munkavállalók viszont nehezebben mozdulnak, változtatnak lakhelyet, s emiatt fontos a jó, rugalmas, a gazdaság igényéhez igazodó szakképzés, illetve felnőttképzés – fejtette ki a munkaügyi tárca vezetője.
A miniszter szerint ebben a folyamatban juthatnak az eddiginél nagyobb szerephez a kamarák, s vállalhatnának közvetítő szerepet a gazdálkodó szervezetek a vállalkozók és a kormány között. Kitért arra is, hogy helyes volt a munkahelyet teremtő pályázati rendszer átalakítása, gyorsabb lett az elbírálás. Ezért is fogyott el viszonylag gyorsan az erre a célra elkülönített pénz. Így a napokban 1,3 milliárd forinttal kiegészítették a munkahely-teremtő beruházások támogatására szánt büdzsét.
Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára közölte: várhatóan már a jövő héten a kormány elé kerül az az előterjesztés, amely kis- és középvállalkozások mellett lehetővé teszi a mikrovállalkozások hitelhez jutását is. Hozzátette: a kisebb vállalkozások a múlt év negyedik negyedévétől a korábbinál több forráshoz juthatnak, s a mostani hatféle támogatási rendszer – még az ősszel – újabb elemmel, a roma vállalkozásfejlesztési hitellel bővül.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságban a mikrovállalkozások számaránya több mint 97 százalék, s ez az a kör, amelyre, mint munkaadóra, s mint GDP-előállítóra tartósan lehet számítani. (MTI)
A miniszter szerint ebben a folyamatban juthatnak az eddiginél nagyobb szerephez a kamarák, s vállalhatnának közvetítő szerepet a gazdálkodó szervezetek a vállalkozók és a kormány között. Kitért arra is, hogy helyes volt a munkahelyet teremtő pályázati rendszer átalakítása, gyorsabb lett az elbírálás. Ezért is fogyott el viszonylag gyorsan az erre a célra elkülönített pénz. Így a napokban 1,3 milliárd forinttal kiegészítették a munkahely-teremtő beruházások támogatására szánt büdzsét.
Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára közölte: várhatóan már a jövő héten a kormány elé kerül az az előterjesztés, amely kis- és középvállalkozások mellett lehetővé teszi a mikrovállalkozások hitelhez jutását is. Hozzátette: a kisebb vállalkozások a múlt év negyedik negyedévétől a korábbinál több forráshoz juthatnak, s a mostani hatféle támogatási rendszer – még az ősszel – újabb elemmel, a roma vállalkozásfejlesztési hitellel bővül.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságban a mikrovállalkozások számaránya több mint 97 százalék, s ez az a kör, amelyre, mint munkaadóra, s mint GDP-előállítóra tartósan lehet számítani. (MTI)
