Szomszéd magyarok: vízummal haza
Magyarország november elsejétől - európai uniós jogharmonizációja keretében - vízumkötelezettséget vezet be a több százezer magyar nemzetiségű állampolgárt is magáénak tudó Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben. Novemberig már csak három hónap van hátra, a kormány által ígért utazási könnyítésekről azonban még semmit sem tudni.
A nyári szünetet követő első ülésén a kormány több, az európai uniós csatlakozással összefüggő előterjesztés között tárgyalja a vízum bevezetését. "Azt javasoljuk, hogy e két ország állampolgárai, az ott élő magyarok alacsony költséggel, a lehető leggyorsabban, többszöri beutazást és hosszabb magyarországi tartózkodást biztosító vízumhoz jussanak" - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter. A kormány szerdára ígéri a Külügyminisztérium által megvitatott tervezet megtárgyalását, az irányvonalak Kovács általi meghatározásán túl azonban a Külügyminisztérium szóvivői irodáján nem kívántak részleteket elárulni megkeresésünkre. A hivatalos indoklás: a javaslatban foglaltak csak az érintett országok hatóságaival való tárgyalások után kerülnek napvilágra.
Szomszédaink közül már csak Szerbia-Montenegró és Ukrajna szerepel az EU vízumkötelezettségi listáján, ami azt jelenti, hogy az uniós szabályozás magyarországi átvételét követően - előreláthatólag novembertől – 300 ezer vajdasági illetve 150 ezer kárpátaljai magyar nemzetiségű személy csak vízum igénylése után léphet az anyaország területére. Ez – magyar engedmények híján – anyagilag és fizikailag is igencsak megterhelheti a magyarországi rokonaikat, vagy csupán anyaországukat meglátogatni kívánó vajdasági és kárpátaljai magyarokat.
A magyar kormány mindenesetre ígéretet tett arra, hogy a határon túli magyarok segítése érdekében olyan vízumkönnyítéseket fog alkalmazni, amelyek "lehetővé teszik a családi, kulturális, gazdasági kapcsolatok fenntartását". Az ígéret válasz volt Szerbia-Montenegró bejelentésére, miszerint déli szomszédunk nem vezet be viszonossági alapon vízumkötelezettséget a magyar polgárokkal szemben.
Az Ukrajnából érkezők még a szerbiai magyaroknál is nehezebb helyzetben vannak. A térség lakói már érezhetik a novembertől életbe lépő változások előszelét: az ukrán-magyar kishatárforgalom megszűnése sok embert érintett hátrányosan. Augusztustól Magyarország európai uniós csatlakozása miatt már azok a magyar határ mellett lakó ukrán állampolgárok is csak útlevéllel léphetnek be Magyarországra, akik eddig a körülbelül háromezer forintért, könnyen kiváltható kishatárátlépővel utaztak a szomszédos országba. Az útlevéligénylés ennél jóval drágább, ráadásul a hivatalosan megállapított három hónap helyett csak féléves várakozás után lehet hozzájutni.
Az új rendszer bevezetéséről a magyar kormány kétoldalú tárgyalások útján állapodik meg majd a két országgal. Elvileg az a lehetőség is fennáll, hogy - mivel a schengeni övezethez való teljes csatlakozásáig az uniótól függetlenül állapíthatja meg vízumdíjait – Magyarország 2007-ig akár ingyen adja a beutazási engedélyeket.
Az ellenzéki pártok szerint a határon túli magyarok számára elsősorban a magyar diplomácia által ridegen kezelt kettős állampolgárság jelenthet könnyítést, Balla Mihály, a Fidesz külügyi bizottságának a hvg.hu által megkérdezett alelnöke azonban más megoldást is el tudna képzelni. Szerinte a kormány számára példaértékű lehet a lengyel-ukrán vízummegállapodás: a Varsó és Kijev közti egyezség értelmében Ukrajna állampolgárainak szükségük van ugyan vízumra a Lengyelországba való belépéshez, de ennek beszerzése ingyenes, cserébe Kijev egyoldalú vízummentességet nyújt a lengyelek számára. A megállapodás ezen felül öt évre szóló vízum kiadását teszi lehetővé azoknak az ukrán állampolgároknak a számára, akik rendszeres résztvevői a gazdasággal, oktatással, tudománnyal, kultúrával és sporttal kapcsolatos kétoldalú találkozóknak, bizonyított rokoni kapcsolataik vannak Lengyelországban, szülőhelyüket akarják meglátogatni vagy nyugdíjasok.
Félő azonban, hogy még e rendszernek is vannak gyenge pontjai: Lengyelországban például attól tartanak, hogy nem tudnak felkészülni a vízumigénylők várhatóan nagy rohamára, Ukrajnában pedig a bürokratikus ügyintézést ismerő tisztségviselők vizionálnak jó előre hosszú sorokat a külképviseletek elé. Mindenesetre Szerhij Dovbesko, az ukrán külügyminisztérium szóvivői irodájának tanácsosa kedden jelezte: Ukrajna kész lenne olyan vízum-megállapodás aláírására Magyarországgal, mint amilyet nemrég kötött Lengyelországgal.
Szomszédaink közül már csak Szerbia-Montenegró és Ukrajna szerepel az EU vízumkötelezettségi listáján, ami azt jelenti, hogy az uniós szabályozás magyarországi átvételét követően - előreláthatólag novembertől – 300 ezer vajdasági illetve 150 ezer kárpátaljai magyar nemzetiségű személy csak vízum igénylése után léphet az anyaország területére. Ez – magyar engedmények híján – anyagilag és fizikailag is igencsak megterhelheti a magyarországi rokonaikat, vagy csupán anyaországukat meglátogatni kívánó vajdasági és kárpátaljai magyarokat.
A magyar kormány mindenesetre ígéretet tett arra, hogy a határon túli magyarok segítése érdekében olyan vízumkönnyítéseket fog alkalmazni, amelyek "lehetővé teszik a családi, kulturális, gazdasági kapcsolatok fenntartását". Az ígéret válasz volt Szerbia-Montenegró bejelentésére, miszerint déli szomszédunk nem vezet be viszonossági alapon vízumkötelezettséget a magyar polgárokkal szemben.
Az Ukrajnából érkezők még a szerbiai magyaroknál is nehezebb helyzetben vannak. A térség lakói már érezhetik a novembertől életbe lépő változások előszelét: az ukrán-magyar kishatárforgalom megszűnése sok embert érintett hátrányosan. Augusztustól Magyarország európai uniós csatlakozása miatt már azok a magyar határ mellett lakó ukrán állampolgárok is csak útlevéllel léphetnek be Magyarországra, akik eddig a körülbelül háromezer forintért, könnyen kiváltható kishatárátlépővel utaztak a szomszédos országba. Az útlevéligénylés ennél jóval drágább, ráadásul a hivatalosan megállapított három hónap helyett csak féléves várakozás után lehet hozzájutni.
Az új rendszer bevezetéséről a magyar kormány kétoldalú tárgyalások útján állapodik meg majd a két országgal. Elvileg az a lehetőség is fennáll, hogy - mivel a schengeni övezethez való teljes csatlakozásáig az uniótól függetlenül állapíthatja meg vízumdíjait – Magyarország 2007-ig akár ingyen adja a beutazási engedélyeket.
Az ellenzéki pártok szerint a határon túli magyarok számára elsősorban a magyar diplomácia által ridegen kezelt kettős állampolgárság jelenthet könnyítést, Balla Mihály, a Fidesz külügyi bizottságának a hvg.hu által megkérdezett alelnöke azonban más megoldást is el tudna képzelni. Szerinte a kormány számára példaértékű lehet a lengyel-ukrán vízummegállapodás: a Varsó és Kijev közti egyezség értelmében Ukrajna állampolgárainak szükségük van ugyan vízumra a Lengyelországba való belépéshez, de ennek beszerzése ingyenes, cserébe Kijev egyoldalú vízummentességet nyújt a lengyelek számára. A megállapodás ezen felül öt évre szóló vízum kiadását teszi lehetővé azoknak az ukrán állampolgároknak a számára, akik rendszeres résztvevői a gazdasággal, oktatással, tudománnyal, kultúrával és sporttal kapcsolatos kétoldalú találkozóknak, bizonyított rokoni kapcsolataik vannak Lengyelországban, szülőhelyüket akarják meglátogatni vagy nyugdíjasok.
Félő azonban, hogy még e rendszernek is vannak gyenge pontjai: Lengyelországban például attól tartanak, hogy nem tudnak felkészülni a vízumigénylők várhatóan nagy rohamára, Ukrajnában pedig a bürokratikus ügyintézést ismerő tisztségviselők vizionálnak jó előre hosszú sorokat a külképviseletek elé. Mindenesetre Szerhij Dovbesko, az ukrán külügyminisztérium szóvivői irodájának tanácsosa kedden jelezte: Ukrajna kész lenne olyan vízum-megállapodás aláírására Magyarországgal, mint amilyet nemrég kötött Lengyelországgal.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
