Bárándy Péter igazságügy-miniszter expozéjában hangsúlyozta: az előterjesztésben szereplő "elkövetési magatartások" Európa legtöbb országában régóta bűncselekménynek minősülnek, sőt a törvényjavaslatban foglaltnál szigorúbban büntetik azokat. Az igazságügy-miniszter szerint legyen büntetendő az, ha valaki rasszista, vagy idegengyűlölő módon nyilvánul meg a nagy nyilvánosság előtt olyan módon, hogy ezzel gyűlöletre izgat; vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel valamely nemzethez, nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt. Ugyancsak legyen büntetendő - fejtette ki a miniszter - ha valaki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot becsmérléssel vagy megalázással sérti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt, illetve az is, aki valamely csoport alsóbb- vagy felsőbbrendűségét hirdeti.
A gyűlöletbeszéd elleni fellépést támogatta az SZDSZ és a Fidesz vezérszónoka, de egyikük sem értett egyet a büntető törvénykönyv ezzel kapcsolatos módosítására vonatkozó javaslattal. A szabad demokrata Fodor Gábor hangsúlyozta: a gyűlöletbeszéd ellen határozottan fel kell lépni, de a szabad demokraták nem lesznek partnerek egy olyan változtatásban, amely a szólásszabadság értelmetlen korlátozását jelenti. Véleménye szerint ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, az kifejezetten a visszájára fordul, arra teremt majd precedenst, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus, a kirekesztés ellenfeleivel szemben lépjenek fel. A fideszes Salamon László rámutatott arra: az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása védte a véleménynyilvánítás szabadságát, s szerinte nem alkotható olyan törvény, amely az Alkotmánybíróság állásfoglalásával ellentétes. (MTI)