„Az EU-állásinterjú után a felvételi bizottság törölt bizonyos kérdéseket, amikre egyébként a jelentkező jó választ adott és pontot is kapott rá” - elevenít fel a hvg.hu-nak adott interjújában egy, az egyik csatlakozásra váró ország polgárától érkezett panaszt Nikiforosz Diamandurosz, az Európai Unió ombudsmanja. Az Európai Parlament kétnapos magyarországi látogatást tett biztosa szerint a munkaügy lehet az egyik terület, amivel kapcsolatban a csatlakozó országok polgárai várhatóan sok panasszal keresik majd meg az EU-t. „Eddig az EU-felvételi eljárással kapcsolatban magyar panaszt nem kaptam, de más csatlakozó országból már érkeztek kérdések. Várhatóan többet is kapunk, ezért október eleje óta már magyar és lengyel jogászokat is alkalmazunk” – tette hozzá Diamandurosz.
Az EU-ban 1995 óta létező ombudsmani pozíciót idén április óta betöltő görög biztos feladatköre az EU intézményei és szervei, mint például a Bizottság, a Tanács vagy a Parlament által elkövetett hivatali visszásságok kivizsgálása állampolgári bejelentések alapján. A panaszok többsége az ügyintézési határidő be nem tartását, az átláthatóság hiányát vagy az információhoz való hozzáférés megtagadását érinti. A biztosi hivatal nyújthat segítséget munkaügyi kérdésekben is, beleértve a folyamatban lévő alkalmazotti versenypályázatokat is. Más esetekben az ügyek az EU-intézmények és magánvállalatok közötti szerződésekkel kapcsolatosak, mint például a szerződés hirtelen felbontása, vagy a késedelmes fizetés. Diamandurosz szerint általában havonta kétszáz panasszal fordulnak hivatalához, ami évente 2300-2400 panaszt jelent. Ez a szám 4-9 százalékal növekszik minden évben. „Biztos vagyok benne, hogy a panaszok száma jelentősen tovább fog növekedni a csatlakozás után. Az új európai polgárok tesztelni fogják a hivatal munkáját, és megpróbálják közvetlenül is kideríteni, hogy milyen segítséget kaphatnak tőlünk.”
A vizsgált ügyekről a hivatal beszámolót készít és javaslatot tesz megoldásukra. A korábban a görög parlament biztosaként tevékenykedő Diamandurosz szerint a strasbourgi székhelyű hivatal által vizsgált esetek 98 százalékában megnyugtató megoldást sikerült találni. „A panaszok benyújtása nem kerül semmibe, és az ügyek döntő többségében négy-hat hónap alatt eredmény születhet – ez pedig sokkal gyorsabb, mint a bíróságok esetében” – mondta az ombudsman. „A csatlakozó országokból érkező panaszok nagy része viszont, hasonlóan a jelenlegi tagállamokéhoz, valószínűleg más európai intézmény hatáskörébe fog tartozni. Sok esetben pedig a vitatott kérdés vizsgálata inkább a nemzeti biztosok feladata. A manapság hozzánk beérkező kérdések, panaszok körülbelül 30 százaléka tartozik valóban a mi irodánk hatáskörébe” – tette hozzá Diamandurosz.
Az EU ombudsmanjának madátuma csupán az európai intézményekre terjed ki, tehát ha bármelyik magyarországi kormányhivatal szeg meg valamilyen európai törvényt vagy szabályt, akkor a panaszokat a nemzeti ombudsmanokhoz kell irányítani. De Diamandurosz szerint fontos, hogy együtt dolgozzanak a nemzeti biztosokkal, és megosszák az európai szabályok nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatos állampolgári panaszok feldolgozásának tapasztalatait. „A jövőben életbe lépő európai alkotmány meghatározza az ombudsman szerepét, és rögzíti azt a jogot, hogy a polgárok a bíróság mellett az ombudsman segítségével is kereshessék igazukat. Ez nagyban hozzájárulhat az Alapvető Jogok Chartájában foglaltak garantálásához, például a Magyarország számára is nagyon fontos diszkrimináció-ellenességgel, illetve nyelvhasználattal kapcsolatban” – mondta Diamandurosz.
Magyarországon 1993 óta működik az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH), amelyet az állampolgári jogok biztosa (Lenkovics Barnabás), a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa (Kaltenbach Jenő) és az adatvédelmi biztos (Péterfalvi Attila) közösen működtet. A hivatal beszámolójából kiderül, hogy a tavalyi év végéig összesen 61555 panaszt nyújtottak be az országgyűlési biztosokhoz, ebből az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 52512 érkezett, az adatvédelmi biztoshoz 6165, a kisebbségi biztoshoz pedig 2978. A hivatal panaszirodáját tavaly 845-en keresték meg személyesen, telefonon pedig több mint 3400 hívást fogadtak. A magyar lakosság kétharmada él városokban, ám a beadványoknak közel háromnegyede érkezett városi lakosoktól az OBH-hoz.