Tetszett a cikk?

A hivatali visszásságokkal kapcsolatos panaszainkkal az Európai Unió ombudsmanjához is fordulhatunk jövő májustól. Már ha hosszas kilincselés után kiderül, hogy ügyünk az ő hatáskörébe tartozik.

„Az EU-állásinterjú után a felvételi bizottság törölt bizonyos kérdéseket, amikre egyébként a jelentkező jó választ adott és pontot is kapott rá” - elevenít fel a hvg.hu-nak adott interjújában egy, az egyik csatlakozásra váró ország polgárától érkezett panaszt Nikiforosz Diamandurosz, az Európai Unió ombudsmanja. Az Európai Parlament kétnapos magyarországi látogatást tett biztosa szerint a munkaügy lehet az egyik terület, amivel kapcsolatban a csatlakozó országok polgárai várhatóan sok panasszal keresik majd meg az EU-t. „Eddig az EU-felvételi eljárással kapcsolatban magyar panaszt nem kaptam, de más csatlakozó országból már érkeztek kérdések. Várhatóan többet is kapunk, ezért október eleje óta már magyar és lengyel jogászokat is alkalmazunk” – tette hozzá Diamandurosz.
Az EU-ban 1995 óta létező ombudsmani pozíciót idén április óta betöltő görög biztos feladatköre az EU intézményei és szervei, mint például a Bizottság, a Tanács vagy a Parlament által elkövetett hivatali visszásságok kivizsgálása állampolgári bejelentések alapján. A panaszok többsége az ügyintézési határidő be nem tartását, az átláthatóság hiányát vagy az információhoz való hozzáférés megtagadását érinti. A biztosi hivatal nyújthat segítséget munkaügyi kérdésekben is, beleértve a folyamatban lévő alkalmazotti versenypályázatokat is. Más esetekben az ügyek az EU-intézmények és magánvállalatok közötti szerződésekkel kapcsolatosak, mint például a szerződés hirtelen felbontása, vagy a késedelmes fizetés. Diamandurosz szerint általában havonta kétszáz panasszal fordulnak hivatalához, ami évente 2300-2400 panaszt jelent. Ez a szám 4-9 százalékal növekszik minden évben. „Biztos vagyok benne, hogy a panaszok száma jelentősen tovább fog növekedni a csatlakozás után. Az új európai polgárok tesztelni fogják a hivatal munkáját, és megpróbálják közvetlenül is kideríteni, hogy milyen segítséget kaphatnak tőlünk.”
A vizsgált ügyekről a hivatal beszámolót készít és javaslatot tesz megoldásukra. A korábban a görög parlament biztosaként tevékenykedő Diamandurosz szerint a strasbourgi székhelyű hivatal által vizsgált esetek 98 százalékában megnyugtató megoldást sikerült találni. „A panaszok benyújtása nem kerül semmibe, és az ügyek döntő többségében négy-hat hónap alatt eredmény születhet – ez pedig sokkal gyorsabb, mint a bíróságok esetében” – mondta az ombudsman. „A csatlakozó országokból érkező panaszok nagy része viszont, hasonlóan a jelenlegi tagállamokéhoz, valószínűleg más európai intézmény hatáskörébe fog tartozni. Sok esetben pedig a vitatott kérdés vizsgálata inkább a nemzeti biztosok feladata. A manapság hozzánk beérkező kérdések, panaszok körülbelül 30 százaléka tartozik valóban a mi irodánk hatáskörébe” – tette hozzá Diamandurosz.
Az EU ombudsmanjának madátuma csupán az európai intézményekre terjed ki, tehát ha bármelyik magyarországi kormányhivatal szeg meg valamilyen európai törvényt vagy szabályt, akkor a panaszokat a nemzeti ombudsmanokhoz kell irányítani. De Diamandurosz szerint fontos, hogy együtt dolgozzanak a nemzeti biztosokkal, és megosszák az európai szabályok nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatos állampolgári panaszok feldolgozásának tapasztalatait. „A jövőben életbe lépő európai alkotmány meghatározza az ombudsman szerepét, és rögzíti azt a jogot, hogy a polgárok a bíróság mellett az ombudsman segítségével is kereshessék igazukat. Ez nagyban hozzájárulhat az Alapvető Jogok Chartájában foglaltak garantálásához, például a Magyarország számára is nagyon fontos diszkrimináció-ellenességgel, illetve nyelvhasználattal kapcsolatban” – mondta Diamandurosz.
Magyarországon 1993 óta működik az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH), amelyet az állampolgári jogok biztosa (Lenkovics Barnabás), a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa (Kaltenbach Jenő) és az adatvédelmi biztos (Péterfalvi Attila) közösen működtet. A hivatal beszámolójából kiderül, hogy a tavalyi év végéig összesen 61555 panaszt nyújtottak be az országgyűlési biztosokhoz, ebből az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 52512 érkezett, az adatvédelmi biztoshoz 6165, a kisebbségi biztoshoz pedig 2978. A hivatal panaszirodáját tavaly 845-en keresték meg személyesen, telefonon pedig több mint 3400 hívást fogadtak. A magyar lakosság kétharmada él városokban, ám a beadványoknak közel háromnegyede érkezett városi lakosoktól az OBH-hoz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Öt éve nem sikerült kármentesíteni az Illatos úti telepet

Öt éve nem sikerült kármentesíteni az Illatos úti telepet

Az OPEC szerint a korábban vártnál kevesebb olaj fog fogyni

Az OPEC szerint a korábban vártnál kevesebb olaj fog fogyni

Átlagosan 3 hónap tartalékuk van azoknak, akiket a koronavírus miatt rúgtak ki

Átlagosan 3 hónap tartalékuk van azoknak, akiket a koronavírus miatt rúgtak ki