"Nagyon nagy eltérés nincs kettőnk megítélése között; a bírói ítélet igen fontos dolog, a társadalom köteles eleget tenni neki, azt azonban nem várhatjuk, hogy ne legyen róla véleménye" - jelentette ki Bárándy. "A gyűlölet ellen nem lehet gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulásokkal harcolni" – szögezte le ugyanakkor Lomnici.



Valamennyi közéleti szereplő felelőssége, hogy a jogállami alapelvek, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság, a jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás megerősödjenek - mondta csütörtökön Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Lomnici Zoltán felhívásával kapcsolatban. "A bírói hatalomnak egyetlen korlátja lehet, ez pedig a törvényeknek és jogszabályoknak történő alávetettség, alárendeltség" - emelte ki a házelnök, aki egyébként úgy látja: a jogállamiságot nem lehet „magas Déva váraként építeni”.



A jogállamisággal nincs összhangban, ha a bírák társadalmon kívül és törvényen felül állónak gondolják magukat, akiknek munkájukkal kapcsolatosan még jogos észrevételt sem lehet tenni - jelentette ki Gulyás G. Gábor, a Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezetének elnöke Lomnici keddi felhívására reagálva. A bírák ugyanúgy a társadalom tagjai és részesei, így a társadalom kontrollja alatt kell, hogy éljenek - mondta, hozzátéve: amíg egy politikus nem mondja azt, hogy a párt funkcionáriusaként milyen ítéletet vár el egy ügyben, még ítélethirdetés előtt, addig "ez nem sérti a jogállamiság keretét". (MTI)