Tetszett a cikk?

A nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén új, szigorú intézkedések bevezetéséről határozott. Kicsit jobban szemügyre véve ezeket, kiderül, e lépéseknek nagyobb a füstje mint a lángja - a terrortól nem védenek, viszont zavarokat okozhatnak az uniós partnereinkkel fennálló kapcsolatokban.

Érthető, ha a kormány a madridi robbantások után meg van ijedve, és javára kell írni azt is, hogy a bizonytalan lakosságot meg akarja nyugtatni. De a határozott mondatfűzés, a komor tekintet és az intézkedések pontokba szedése önmagában kevés. Különösen akkor, ha azoknak nem sok veleje van.

Mint ilyenkor szokás, most is előhúzták a bűvészkalapból a fokozott rendőri jelenlét nyusziját, de hogy ez mit jelent majd a hétköznapokon, arra vonatkozóan elég, ha felidézzük az aktuálisan beiktatott főrendőrök ismétlődő ígéreteit: rendőrjárőrök tömegei fogják visszariasztani a bűnözőket, és segítik a bajba jutott polgárokat. Ami ebből azután megvalósul, az legfeljebb a közúti igazoltatások nagyobb száma.

Még kevésbé hiteles Juhász Ferenc miniszternek az az ígérete, hogy megszigorítják az idegenrendészeti döntéseket, s minden esetben nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonják a menekültstátuszt kérőket. Csakhogy a menekültkérelmeket – mint ahogy erre az EU többször is figyelmeztette Magyarország kormányait – már eddig is rendkívül szigorúan bírálták el: 2001-ben a kilenc és félezer kérelmező közül 174-en, 2002-ben a hatezer négyszáz kérelmező közül 104-en, míg tavaly a nem egészen két és félezer kérelmező közül 178-an jutottak menekültstátuszhoz. Európában tavaly 4,4 millió elismert menekült élt, nálunk tartósan ezer alatt van a számuk. Az EU tagállamaiban a kérelmezők 10–20 százalékát ismerik el politikai menekültként (ők tartós védelemben részesülnek), és hozzájuk jönnek még azok, akiket ugyan nem ismernek el politikai menekültként, de emberiességi okokból ideiglenes védelmet élveznek. A magyar menekültügy őket nevezi befogadottaknak. Tavalyelőtt, 2002-ben – a befogadottak számát tekintve csúcsévben – 1304 menekülőnek adtak ideiglenes védelmet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2002-es jelentése üdvözölte ugyan, hogy Magyarország a befogadotti státusz megteremtésével kiegészítő védelmet biztosít, de figyelmeztetett, hogy olyanoknak is ezt a státuszt adják meg, akik valójában tartós védelemre jogosultak.

A menedékkérők nemzetbiztonsági ellenőrzését különben a törvény eddig is lehetővé tette. Felmerül a kérdés: mi újat akarhat most a nemzetbiztonsági kabinet? Persze, ha ennyire kevés a kérelmező, akiknek nagy része úgyis nyugatra szökik, legalább lesz dolga a BÁH nyolcszáz és a nemzetbiztonsági szolgálatok több ezer fős apparátusának.

Hasonlóan nehezen értékelhető, hogy megszigorítják a határőrizet, és az azokból az országokból érkezők, ahol a „terrorcselekményekkel gyanúsított emberek mozognak”, szorosabb kontrollra számíthatnak. Csakhogy ezek az országok - Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia - éppen most lesznek uniós partnereink. Meglehet, a miniszter arra gondolt, hogy az iszlám világból érkezettekkel lépünk fel majd szigorúbban.

Tavaly majd’ tízezer embert fordítottak vissza indoklás nélkül a magyar határokról, idén tehát a kormány akaratának megfelelően ez a szám nagyobb lesz. Mészáros Attila, a menekültek integrációjával és szociális ellátásával foglalkozó Menedék Egyesület programvezetője ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta: Magyarországnak sem törvényei, sem az általa aláírt nemzetközi egyezmények alapján nem lenne szabad az ország határainál feltartóztatnia a legálisan vagy illegálisan menekülőket. Ám Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke a nyírbátori határigazgatóság tisztjeitől arról értesült, hogy tavaly az ukránokkal kötött toloncegyezmény értelmében 141 illegálisan az országba szökött személyt adtak át, nagy részük iraki vagy törökországi kurd volt. Esetükben valószínűsíteni lehet: a határőrségi gyakorlat megakadályozta, hogy a menekültügyi eljáráshoz hozzáférhessenek. Miközben a határőrök dicsérték az ukránokkal való együttműködést, megemlítették, hogy a visszatoloncoltak számára Munkács mellett kialakított ukrán idegenrendészeti tábor Auschwitzra emlékeztetett – mondta Kőszeg a hvg.hu-nak.

A kormányon belüli kommunikációt minősíti, hogy a nemzetbiztonsági kabinet ötletét, miszerint meg kell vizsgálni a bevándorlási szabályok szigorítását, maga az erre felkért igazságügyi miniszter, Bárándy Péter azzal intézte el: nincs szükség mértéktelen szigorra a bevándorlásnál, az esetleges változtatásokat pedig az uniós gyakorlattal összhangban célszerű elvégezni. Tehette, mert maga a hatályos magyar jog 2002. január 1. óta nem ismeri a bevándorlás fogalmát, csak a letelepedését. Minisztertársaival ellentétben már tudta, hogy a parlament bizottságai előtt van a menedékjogi és idegenrendészeti törvény módosítása, amely éppen a jelenlegi merev, nem EU-konform szabályokon javítana, elsőbbséget biztosítva a családi élet sérthetetlenségének (kevesebb akadályt gördítve a külföldről letelepedők házassága elé és általános szabállyá téve a menedékkérők személyes meghallgatását).

A nemzetbiztonsági kabinet látszatintézkedései aligha védhetik meg az országot a terroristáktól, ahhoz viszont elegendőek, hogy az európai normákhoz igazodó törvénymódosítások megtorpedózásával zavarokat okozzanak és ellentéteket szítsanak jövendő uniós partnereinkkel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Márciustól drágulnak a változó kamatú lakáshitelek

Márciustól drágulnak a változó kamatú lakáshitelek

Duma Aktuál: Orbán Viktor az írástudó Chuck Norris

Duma Aktuál: Orbán Viktor az írástudó Chuck Norris

Észak-Írországban is megjelent a koronavírus

Észak-Írországban is megjelent a koronavírus