Tetszett a cikk?

A nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén új, szigorú intézkedések bevezetéséről határozott. Kicsit jobban szemügyre véve ezeket, kiderül, e lépéseknek nagyobb a füstje mint a lángja - a terrortól nem védenek, viszont zavarokat okozhatnak az uniós partnereinkkel fennálló kapcsolatokban.

Érthető, ha a kormány a madridi robbantások után meg van ijedve, és javára kell írni azt is, hogy a bizonytalan lakosságot meg akarja nyugtatni. De a határozott mondatfűzés, a komor tekintet és az intézkedések pontokba szedése önmagában kevés. Különösen akkor, ha azoknak nem sok veleje van.

Mint ilyenkor szokás, most is előhúzták a bűvészkalapból a fokozott rendőri jelenlét nyusziját, de hogy ez mit jelent majd a hétköznapokon, arra vonatkozóan elég, ha felidézzük az aktuálisan beiktatott főrendőrök ismétlődő ígéreteit: rendőrjárőrök tömegei fogják visszariasztani a bűnözőket, és segítik a bajba jutott polgárokat. Ami ebből azután megvalósul, az legfeljebb a közúti igazoltatások nagyobb száma.

Még kevésbé hiteles Juhász Ferenc miniszternek az az ígérete, hogy megszigorítják az idegenrendészeti döntéseket, s minden esetben nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonják a menekültstátuszt kérőket. Csakhogy a menekültkérelmeket – mint ahogy erre az EU többször is figyelmeztette Magyarország kormányait – már eddig is rendkívül szigorúan bírálták el: 2001-ben a kilenc és félezer kérelmező közül 174-en, 2002-ben a hatezer négyszáz kérelmező közül 104-en, míg tavaly a nem egészen két és félezer kérelmező közül 178-an jutottak menekültstátuszhoz. Európában tavaly 4,4 millió elismert menekült élt, nálunk tartósan ezer alatt van a számuk. Az EU tagállamaiban a kérelmezők 10–20 százalékát ismerik el politikai menekültként (ők tartós védelemben részesülnek), és hozzájuk jönnek még azok, akiket ugyan nem ismernek el politikai menekültként, de emberiességi okokból ideiglenes védelmet élveznek. A magyar menekültügy őket nevezi befogadottaknak. Tavalyelőtt, 2002-ben – a befogadottak számát tekintve csúcsévben – 1304 menekülőnek adtak ideiglenes védelmet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2002-es jelentése üdvözölte ugyan, hogy Magyarország a befogadotti státusz megteremtésével kiegészítő védelmet biztosít, de figyelmeztetett, hogy olyanoknak is ezt a státuszt adják meg, akik valójában tartós védelemre jogosultak.

A menedékkérők nemzetbiztonsági ellenőrzését különben a törvény eddig is lehetővé tette. Felmerül a kérdés: mi újat akarhat most a nemzetbiztonsági kabinet? Persze, ha ennyire kevés a kérelmező, akiknek nagy része úgyis nyugatra szökik, legalább lesz dolga a BÁH nyolcszáz és a nemzetbiztonsági szolgálatok több ezer fős apparátusának.

Hasonlóan nehezen értékelhető, hogy megszigorítják a határőrizet, és az azokból az országokból érkezők, ahol a „terrorcselekményekkel gyanúsított emberek mozognak”, szorosabb kontrollra számíthatnak. Csakhogy ezek az országok - Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia - éppen most lesznek uniós partnereink. Meglehet, a miniszter arra gondolt, hogy az iszlám világból érkezettekkel lépünk fel majd szigorúbban.

Tavaly majd’ tízezer embert fordítottak vissza indoklás nélkül a magyar határokról, idén tehát a kormány akaratának megfelelően ez a szám nagyobb lesz. Mészáros Attila, a menekültek integrációjával és szociális ellátásával foglalkozó Menedék Egyesület programvezetője ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta: Magyarországnak sem törvényei, sem az általa aláírt nemzetközi egyezmények alapján nem lenne szabad az ország határainál feltartóztatnia a legálisan vagy illegálisan menekülőket. Ám Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke a nyírbátori határigazgatóság tisztjeitől arról értesült, hogy tavaly az ukránokkal kötött toloncegyezmény értelmében 141 illegálisan az országba szökött személyt adtak át, nagy részük iraki vagy törökországi kurd volt. Esetükben valószínűsíteni lehet: a határőrségi gyakorlat megakadályozta, hogy a menekültügyi eljáráshoz hozzáférhessenek. Miközben a határőrök dicsérték az ukránokkal való együttműködést, megemlítették, hogy a visszatoloncoltak számára Munkács mellett kialakított ukrán idegenrendészeti tábor Auschwitzra emlékeztetett – mondta Kőszeg a hvg.hu-nak.

A kormányon belüli kommunikációt minősíti, hogy a nemzetbiztonsági kabinet ötletét, miszerint meg kell vizsgálni a bevándorlási szabályok szigorítását, maga az erre felkért igazságügyi miniszter, Bárándy Péter azzal intézte el: nincs szükség mértéktelen szigorra a bevándorlásnál, az esetleges változtatásokat pedig az uniós gyakorlattal összhangban célszerű elvégezni. Tehette, mert maga a hatályos magyar jog 2002. január 1. óta nem ismeri a bevándorlás fogalmát, csak a letelepedését. Minisztertársaival ellentétben már tudta, hogy a parlament bizottságai előtt van a menedékjogi és idegenrendészeti törvény módosítása, amely éppen a jelenlegi merev, nem EU-konform szabályokon javítana, elsőbbséget biztosítva a családi élet sérthetetlenségének (kevesebb akadályt gördítve a külföldről letelepedők házassága elé és általános szabállyá téve a menedékkérők személyes meghallgatását).

A nemzetbiztonsági kabinet látszatintézkedései aligha védhetik meg az országot a terroristáktól, ahhoz viszont elegendőek, hogy az európai normákhoz igazodó törvénymódosítások megtorpedózásával zavarokat okozzanak és ellentéteket szítsanak jövendő uniós partnereinkkel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kellemetlen meglepetés: iPhone 12-t rendelt, almás joghurtot kapott

Kellemetlen meglepetés: iPhone 12-t rendelt, almás joghurtot kapott

Négymillió eurót fizetett az adóhivatalnak a bukott spanyol király, hátha megússza a büntetést

Négymillió eurót fizetett az adóhivatalnak a bukott spanyol király, hátha megússza a büntetést

Márki-Zay már beülne egy "ellenzéki" frakcióba

Márki-Zay már beülne egy "ellenzéki" frakcióba