Vannak helyzetek, amikor a titok korábbi őrzője és tulajdonosa számára is nehézzé, terhessé válik, és "ilyen a mai helyzet is" - mondta a kormányfő. "Közösen fizetjük annak a számláját, hogy az elmúlt 15 évben politikusok és szolgálatok nem tudtak dűlőre jutni a demokratikus Magyar Köztársaság közvéleményével, közakaratát kifejezőkkel, hogy mit kezdjünk az 1990 előtti, a nem demokratikus rendben működő" titkosszolgálatokkal - tette hozzá a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint az elmúlt napok történései nyomán azt gondolja, az emberek érzése a csömör. "Csömör attól, hogy azt gondolom - hogy okkal vagy ok nélkül, de semmiképp nem joggal -, hogy nem ismert és nem kiismert szándékú személyek, csoportok (...) nem tudni, milyen szándékkal és céllal, listákat, információkat hoznak nyilvánosságra" - mondta a miniszterelnök. Hozzátette, ez rombolja a jogállam, a demokratikus köztársaság működésébe vetett hitet, azt, hogy az állam intézményei a jognak megfelelően képesek működni.
 
Nem látok más utat ebben a helyzetben, minthogy megpróbálunk egy új törvénnyel, a törvényben biztosított és általa megteremtett garanciákkal egyszer és mindenkorra pontot tenni ennek az ügynek a végére - jelentette ki a miniszterelnök, s elmondta, hogy nem kért és nem kapott tájékoztatást arról a vizsgálatról, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal folytat a hétvégén nyilvánosságra került 219 nevet tartalmazó állítólagos "ügynöklista" eredetéről. A miniszterelnök szerint a törvénytervezet kellő garanciát nyújt arra, hogy a szükséges mértékű és kiterjedésű kontroll döntse el, amennyiben a szolgálatok úgy ítélik meg, hogy bizonyos információk nyilvánosságra hozatala indokolatlanul sértené a nemzetbiztonsági érdekeket, akkor ezek továbbra is rejtve maradjanak. Megjegyezte: a koalíciós pártok a megállapodás közelében vannak, hogy a társadalmi ellenőrzés ne jelenthesse a titkok megőrzésének akadályát, még indokolt esetben sem.

Gyurcsány Ferenc elmondta: maga is osztja az egyházak korábban ismertetett álláspontját, hogy egyenrangú társadalmi szereplők, akik azonos jogot élveznek más társadalmi szereplőkkel. "És gondolom, hogy a legfontosabb alkotmányos kérdésekben azonos kötelesség terheli őket. Így aztán azt hiszem, a törvény helyesen nem teremt kivételt senki számára" - fűzte hozzá.