© hvg.hu

Az NRC Piackutató Kft. novemberben ismét felmérte az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés ez volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A hvg.hu NetHangulat Index változása:

Szeptember	Október	November
42	38	40

Az index értéke 38 pontról 40 pontra emelkedett, de e változás a statisztikai hibahatáron belülre esik, így elmondható, hogy novemberben a hazai internetezők hasonlóan látják az ország helyzetét, mint októberben. Kis mértékben csökkent azoknak az aránya, akik negatívan ítélik meg a magyarországi dolgok alakulását. Míg októberben 62 százalék vélekedett negatívan a magyarországi dolgok alakulásáról, addig novemberre ez az arány 58 százalékra csökkent. Novemberben az internetezők 34 százaléka gondolja, hogy Magyarországon a pozitív irányú folyamatok dominálnak. Az internetezők sem alkotnak homogén közeget, így az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymásétól. A férfiak az idősebbek, és felsőfokú végzettségűek az átlagosnál egyértelműen pozitívabb képet alkotnak a magyarországi helyzetről. Az előző két hónapban a fővárosiak jelentősen pozitívabban álltak a dolgok alakulásához, mint a vidékiek, azonban novemberre a lakóhely szerinti különbségek szinte eltűntek.

A diplomás férfiak jobbnak értékelik a helyzetet

	Szeptember	Október	November
Az ország jelenlegi helyzete	33	34	34
Az ország várható helyzete	34	36	38

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és a nemzetközi megítélést. Az eredmények a szeptemberi adatfelvétel óta lényegében nem változtak, az átlagpontszám a hat vizsgált tényező egyikénél sem érte el a közepes szintet jelző 3-as éréket. Legjobb osztályzatot ismét a demokrácia működése (2,7 pont), valamint az ország nemzetközi megítélése (2,6 pont), legrosszabbat pedig az egészségügyi ellátás (2 pont) kapta.

Bár a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok minden vizsgált szempont szerint kismértékű javulást várnak a következő egy évben. A diplomások és férfiak az átlagnál jobbnak ítélik meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét is.

Továbbra is többen bíznak az életszínvonal javulásában, mint romlásában, az internetezők 43 százaléka számít az életszínvonal egy éven belüli növekedésére. A munkanélküliség jövőbeli alakulásának megítélése meglehetősen vegyes az internetezők körében. 37 százalék a munkanélküliség csökkenésére, 29 százalék annak romlására számít. 34 százalék szerint a következő egy évben nem fog változni a munkanélküliség mértéke. A korrupciót illetően továbbra is azok vannak többségben, akik nem várnak változást (43 százalék).

Az anyagi helyzetet tekintve optimistábbak lettek az internetezők

	Szeptember	Október	November
Az egyén jelenlegi helyzete	56	53	55
Az egyén jövőbeli helyzete	61	58	60

A kutatás során az internetezőket arra kérték, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket az anyagi helyzet, a munka (tanulás), és az emberi kapcsolatok tekintetében. A három dimenzió alapján készített az internetezők jelenlegi helyzetét mutató index novemberben az 55-ös értéket vette fel, ami 2 pontos emelkedést jelent októberhez képest. Az emberi kapcsolatok megítélése továbbra is a legjobb (3,9), az anyagi helyzeté a legrosszabb (2,7).

A netpolgárok továbbra is az anyagi helyzetükben várják a legnagyobb mértékű javulást, csaknem minden harmadik internetező gondolja úgy, hogy egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint most. Az anyagi helyzetet tekintve az internetezők szignifikáns mértékben nagyobb várakozással tekintenek a jövőbe, mint októberben. Míg egy hónapja a netpolgárok 34 százaléka számított anyagi helyzetének romlására, addig ez az arány novemberben csak 29 százalék volt.

Az internetezők mindhárom eddig vizsgált hónapban a jelenlegi helyzetnél 5 ponttal jobbra értékelték a jövőbeli helyzetüket. Novemberben az internetezők jövőbeli helyzete index 60-as értéket mutat, ami ugyanúgy 5 ponttal több a jelenlegi helyzetet mutató indexnél, mint szeptemberben és októberben.

A diplomások jobban bíznak az intézményekben

Az internetezők tízes skálán értékeltek hazai és nemzetközi szervezeteket, intézményeket aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. A sorrend nem változott az elmúlt két hónaphoz képest: továbbra is az Alkotmánybíróság és a Köztársasági elnök presztízsét ítélték a legnagyobbnak, az előbbi 6,5-es, az utóbbi 6,3-as osztályzatot kapott. A parlament 3,5-es és a politikai pártok 2,7-es bizalmi értékkel a továbbra is a legalacsonyabb presztízsű intézmények.

A vizsgálatba bevont nemzetközi intézmények presztízse a közepesnél jobb. Az Európai Unió 5,7-es, a NATO 5,4-es átlagértéket kapott, míg az ENSZ 5,9-es bizalmi indexével az Alkotmánybíróság és az államfő után a harmadik legmagasabb presztízsű intézmény az összes megvizsgált között.

Alkotmánybíróság	6,6
Köztársasági elnök	6,3
ENSZ	5,9
Európai Unió	5,7
Ombudsmanok	5,6
Bíróságok	5,4
NATO	5,4
Rendőrség	5,1
Civil szervezetek	4,9
Önkormányzatok	4,6
Egyházak	4,1
Kormány	3,8
Parlament	3,5
Politikai pártok	2,7

Az iskolai végzettség emelkedésével nő a hazai intézményekbe vetett bizalom. A diplomások tízes skálán átlagosan 5,1-re, a 8 általánost végzettek 4,1-re értékelték a hazai intézményeket. A vizsgált nemzetközi intézményekbe vetett bizalom azonos mértékű a különböző iskolai végzettségű csoportok között. A nemzetközi intézményekben leginkább a 18 és 29 év közöttiek (5,9) és az 50 év felettiek (5,7), a legkevésbé a 40 és 29 év közöttiek (5,2) bíznak.

Társadalmi szolidaritás

Az NRC Piackutató Kft. minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változókat úgy alakították ki, hogy makro és mikro szintű szolidaritást kifejező jelzőszámok egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás az a kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

Novemberben a társadalmi szolidaritás mértéke százas skálán 78-as értéket vesz fel. A novemberi adatok nem hasonlíthatóak össze a korábbiakkal, mivel megváltozott az index elkészítésének módszertana.

Az internetezők 82 százaléka szerint az adócsalás a társadalom meglopása és 84 százaléka szerint, ha mindenki rendesen fizetné az adót, akkor hosszabb távon mindenki jobban járna. Az életkor emelkedésével nő azoknak az aránya, akik szerint az adócsalás nem sport, hanem a társadalom megkárosítása. Míg a legidősebb korosztály 95 százaléka, addig a legfiatalabb korcsoport 80 százaléka gondolja, hogy az adócsalás a társadalom kárára történik. A szakmunkások között felülreprezentáltak azok, akik az adócsalásból nem csinálnak morális problémát, 26 százalékuk szerint az adócsalók nem a társadalmat károsítják meg.

Módszertan