Amikor az első tüntetések elindultak, össze-vissza beszéltek, a kormány arra illetékes tagja azt mondta, hogy a Kossuth téri tüntetés politikai rendezvénynek minősül, és ezért a kampányidőszakban engedélyt sem kell kiadniuk - mondta kérdésre válaszolva az ellenzéki politikus, akit egykori igazságügy-miniszterként kértek helyzetértékelésre az újságírók.

A törvény szerint öt ismérve van annak, hogy mi minősül kampánynak, így például a jelöltek ismertetése, a programismertetés és a plakátozás - mutatott rá Dávid Ibolya, aki azt is kijelentette: "amikor az első csapat odaér, és azt mondja, hogy (...) semmi közöm a politikához, és nem is akarok a politikával szóba állni, akkor ezt badarság kampányrendezvénynek minősíteni".

Két-három nap bizonytalanság után kinyilvánították, hogy a rendezvény mégiscsak engedélyhez kötött, és ez már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik. Ma már sátortábort lehetett építeni a téren - bírálta a kialakult helyzetet Dávid Ibolya.

Ma csak arra kérhetik azokat, akik ott vannak az utcán, vagy azokat, akik oda szándékoznak menni majd október 23-án, hogy őrizzék meg az ötvenedik évfordulónak és az 1956-os forradalomnak a méltóságát - hangsúlyozta az MDF elnöke, aki szerint rendet kell tenni a jogszabályokban, s el kell tudni dönteni, hogy egyáltalán szabad-e ehhez hasonló engedélyeket kiadni a Kossuth térre.