Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Alkotmánybíróságot tette felelőssé azért, amiért a március 9-iki népszavazásra egyáltalán sor kerülhetett. Kóka János pedig az egész magyar demokráciára tartotta károsnak az alkotmánybírák döntését. Meglehet, joggal. De abban, hogy ilyen összetételű a testület, az MSZP is vastagon benne van.

Bihari Mihály AB-elnök. A lap másik oldalán
© Stiller Ákos
Az Alkotmánybíróság (AB) március 11-én testületileg utasította vissza a kormányfő őt érő bírálatát, miközben a népszavazásokkal kapcsolatos döntéseiben egy nappal korábban láthatóan irányt váltott. Mint ismeretes, már a március 9-iki referendumot követő éjszakán Gyurcsány Ferenc üzent a bíráknak. Akkor még csak közvetve. Azt mondta ugyanis, hogy a parlamentnek nincs módja, a kormánynak pedig nincs szándéka a népszavazás eredményekét kiesett bevételek pótlására a kórházaknak, a háziorvosoknak meg az egyetemeknek. A bírák ugyanis korábbi döntéseik során úgy vélték, hogy a három díjról szóló népszavazási kérdések közvetlenül nem érintik a költségvetést, tehát lehet róluk szavazni. Gyurcsány legott bizonyította hát, hogy nagyon is költségvetési kérdésekről van szó.

A referendumon elszenvedett vereség hatása alatt lévő miniszterelnök még egyértelműbben fogalmazott egy nap múlva a parlamentben: „Nekem ugyan nem szokásom alkotmánybírósági döntéseket kommentálni, eddig tartózkodtam is ettől. Most sem fogom ezt hosszan megtenni, sőt vigyázni fogok a szavaimra, hogy csak annyit mondjak, amennyit feltétlenül muszáj. [...] Felelős polgári demokráciában olyan kérdést feltenni a választóknak, hogy szeretnél-e valamilyen közszolgáltatásért kevesebbet fizetni, szeretnél-e adót, járulékot csökkenteni, szeretnéd-e a saját egyéni életedhez igazítani közvetlenül a nemzet költségvetését, ilyet nem szabad csinálni. Értem az Alkotmánybíróság döntését, és tudomásul veszem. Hadd legyen ez a második, amire most először, nem tudom, hogy utoljára-e, de mindenképpen először azt mondjam, hibának gondolom, nem értek vele egyet. Nagyon sokat árt Magyarországnak, ha lehet lényegében költségvetési tételekről szavazni.”

Kóka Kános, a koalíciós partner SZDSZ elnök-frakcióvezetője minderre így reagált: „Le kell szögeznem, hogy ezt a népszavazást hihetetlenül károsnak tartjuk a magyar demokráciára nézve. Arra nem pazarolnám a szót, milyen kételyeink vannak azzal kapcsolatban, hogy ha költségvetési kérdéseket érint, akkor kiírható volt-e, és ha kiírható volt, akkor érinthet-e költségvetést – erről már beszéltünk. De azt látni kell, hogy a népszavazás intézménye úgy lett megalkotva, hogy az emberek maguknak ne szavazhassanak meg kétszeres fizetést, ingyenes autót vagy tízforintos sört. Azt hiszem, nem kell sokáig magyaráznunk, milyen beláthatatlan következményei lennének annak, ha ez megváltozna; milyen hatással van a magyar demokráciára az, ha az Alkotmánybíróság egy döntése kimondja, hogy nem érinti a költségvetést a tandíj, a vizitdíj és a napidíj.”

A győztes ellenzék persze kárörvendett Gyurcsányék vergődésén. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője így minősítette a kormányfő szavait: „szánalmas összeesküvés-elmélet bontakozik ki, amelynek tagjai az újságírók, az ellenzéki politikusok, a köztársasági elnök, az alkotmánybírók, és mindenki azon dolgozik, hogy rabul ejtsék ezt a nemzetet, és lehetőleg eltérítsék attól a nemes szándéktól, amely az ön fejében él”.

Míg a Fidesz részéről érthető a kormányfő szavainak szándékos félreértelmezése és túldimenzionálása, addig az Alkotmánybíróság egy nappal későbbi reagálása inkább a talár becsülete védelmének szól. S bár számos fájdalmas – nemcsak politikai, hanem sok esetben szakmai – kritika zúdult korábban a bíróságra, a biztosítékot mégis a kormányfő szavai verték ki a Donáti utcában. Közleményükben úgy fogalmaznak a bírák, hogy „sérti az alkotmányos szervek demokratikus együttműködését, hogyha az Alkotmánybíróság szakmai felkészültségét és a politikai pártoktól való függetlenségét bármely döntése kapcsán más, közhatalmat gyakorló szervek kétségbe vonják. […] Az Alkotmánybíróság különösen súlyosnak tartja, ha alkotmányos szervek vezetői és tagjai tesznek rendszeresen olyan nyilatkozatot, melyben a testületnek az alkotmányos jogállam melletti elkötelezettségét és pártatlanságát a politikai nyilvánosság előtt vitatják.” Csakhogy a kormányfő nem vitatta el a bírák felkészültségét, és különösen nem ejtett szót politikai függetlenségükről, illetve függőségükről. A kormánypártok vezetői azt mondták, a bíróság rossz, sőt kártékony döntést hozott, de magukra nézve – miként a referendum eredményét is – kötelezőnek tartják. Ami biztosan kellemetlen lehet, de az alkotmányos demokráciának a közleményben emlegetett „jogi kultúráját” biztosan nem sérti, vagy legalábbis nem jobban, mintha a bírói döntéssel szembeni ellenérzéseit a kormányfő „elfojtaná”.

Bármennyire egységesen és határozottan lépett fel mind a tizenegy alkotmánybíró a kormányfő visszautasításánál, az utóbbi napok fejleményei rájuk is hatással lehettek, ez több döntésükön is látszik. A népszavazási kezdeményezés elutasításának indoklására bevezették például a kezdeményezési jogosultság „nem rendeltetésszerű” használatát. Ezzel utasították el március 10-én az Albert házaspárnak az OEP tulajdonlását illető, egyszer már jóváhagyott népszavazási kérdését. Történt ugyanis, hogy Albert Zsolt és neje úgy taktikázott, később kívánja összegyűjteni a kérést támogató kétszázezer aláírást, ezért újra benyújtotta kezdeményezését, ezt viszont sem az Országos Választási Bizottság (OVB), sem az AB nem tartotta törvényesnek. Ugyan formai okokra hivatkozva – nem telt még le az első kezdeményezéstől számított négy hónap – meszelték el Alberték kezdeményezését, ám Bihari Mihály AB-elnök párhuzamos indoklása – amelyhez három másik bíró is csatlakozott – tartalmi indokokat is feltételez. (A témáról bővebben a HVG legutóbbi számában megjelent Vészfékezés c. cikkben olvashatnak.)

A bevétel nem költségvetés (Oldaltörés)

A márciusi népszavazás három kérdéséről az AB kilenc határozatot hozott. Az elsőt tavaly március 9-én, az utolsó hármat idén január 23-án. Többször foglalkozott azzal a kizáró okkal, hogy vajon érintik-e a költségvetést a kérdések. A többség mindannyiszor úgy döntött, hogy nem. A kisebbségben lévő három bírónak igazából már a negyedik döntéstől nem volt jogi lehetősége arra, hogy megakadályozza a referendumot.

Költségvetési érintettség mint kizáró ok az AB népszavazási döntéseiben

Határozat száma és tárgya

Szavazatarány

Párhuzamos indoklás

Különvélemény

Megjegyzés

15/2007. (III. 9.)
Tandíj

9–1

Holló András

Bragyova András

Az OVB nem hivatkozott arra, hogy a költségvetést érinti a kérdés, így az AB ezt nem vizsgálta. Bragyova szerint viszont három ok miatt sem lehetne feltenni, az egyik ezek közül, hogy érinti a költségvetést.

33/2007. (VI. 6.)
Kórházi napidíj

8–3

Bragyova András, Holló András, Lévay Miklós

A kórházi napidíj nem kiadás, hanem bevétel a költségvetés szempontjából, így lehet róla szavazni; ha a népszavazás eredményes lesz, akkor nem kell a büdzsét módosítani – így az AB.

34/2007. (VI. 6.)
Vizitdíj

8–3

Bragyova András, Holló András, Lévay Miklós

Lásd fentebb a 33/2007 (VI. 6.) határozatnál!

58/2007. (X. 17.)
Vizitdíj

11–0

Bragyova András, Holló András, Lévay Miklós

Csakis az elfogadott költségvetési törvényben szereplő tételek jelentenek kizáró okot. (Bragyováék továbbra is elutasítják a népszavazást, de az OVB határozatát jogszerűnek ítélik. Így lesz ez a további két határozatnál is.)

59/2007. (X. 17.)
Kórházi napidíj

11–0

Bragyova András, Holló András, Lévay Miklós

Ugyanaz.

60/2007. (X. 17.)
Tandíj

11–0

Bragyova András, Lévay Miklós

Formai okokra hivatkozva utasították el az OVB költségvetési érveit.

5/2008. (I. 23.)
Kórházi napidíj

11–0

Az Országgyűlés határozatát vizsgálta az AB.

6/2008. (I. 23.)
Vizitdíj

11–0

Ugyanúgy.

7/2008. (I. 23.)
Tandíj

11–0

Ugyanúgy.

Gyurcsányék balfogásai (Oldaltörés)

Bírák talárban. Az érem két oldala
© Dudás Szabolcs
Az alkotmánybírósági döntések a kormányra nézve katasztrofális eredményéhez „közvetve” maga a kormányfő és pártja is hozzájárult. Az AB alkotmányfelfogása ugyanis a személyi változások következtében jelentősen átformálódott. A Sólyom László vezette egykori testületet (az „első” AB-t) bírálói gyakran minősítették akcionistának, de döntéseiben a háború utáni német alapbírósági felfogást átültetve a köztársaság alkotmányos intézményeit, vagyis a parlamentáris demokráciát védelmezte, akár még a „néppel” szemben is. Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki maga is többször kritizálta az AB-nek a mostani referendumot érintő döntéseit, nem vitatta el ugyan a bírák függetlenségét és felkészültségét, ám egy vitaesten arról beszélt, hogy a testületen belül többségbe kerültek azok, akik már a rendszerváltás előtt is a közvetlen demokrácia híveinek mutatkoztak.

A jelenlegi AB tizenegy tagjából hét újat az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 29-iki kormányfővé válása óta választott meg – a bíróvá válás sorrendjében: Bragyova Andrást, Kovács Pétert, Balogh Elemért, Paczolay Pétert, Trócsányi Lászlót, Lenkovics Barnabást és Lévay Miklóst –, kettőnek, Kiss Lászlónak és Holló Andrásnak pedig meghosszabbították a mandátumát. Balogh, Kovács, Lenkovics, Paczolay, Trócsányi az ellenzék, míg Bragyova, Holló, Kiss, Lévay a kormányoldal választottja. Az elnök Biharinak és Kukorelli Istvánnak is vannak erős MSZP-s kötődései, előbbi a párt képviselője is volt, utóbbi pedig 1989-ben a Hazafias Népfront ügyvezető elnökségnek elnöke és 1990-ben a Hazafias Választási Koalíció képviselőjelöltje volt. De ugyanúgy megvannak a jobboldali kapcsolatok is, Bihari ott bábáskodott az MDF megalapításánál, Kukorelli pedig a gyorsan kimúló Nemzeti Demokrata Szövetségénél. De talán ennél is fontosabb, hogy mindketten tanárai voltak a jogi karról kinövő Fidesz-vezérkarnak. Papíron ugyan „nem áll rosszul” az MSZP. De a helyzet más. A baloldalról érkező bírák nem a jelölő pártjhoz lojálisak, hanem saját alkotmányfelfogásukhoz. Tehát valóban igaztalan lenne őket pártossággal vádolni. A gond inkább, ha van, a Tölgyessy által is taglalt demokráciaértelmezéssel van.

A bíróválasztás szabályai szerint a képviselők kétharmadának igen szavazata kell a testületi tagsághoz; ez ugyan látszólag konszenzusra kényszeríti a pártokat, ám megnehezíti, hogy karakteres véleménnyel, eredeti jogászi teljesítménnyel bírók kerüljenek be a grémiumba, a középszernek így nagyobb az esélye – vélekednek a bíróválasztás kritikusai. Mindez a magyar politikai kultúra/kulturálatlanság miatt alakult így, mert az egymással fenekedő pártok nem tartják tiszteletben az ellenfél jelöltjeit, így a testület szükségszerűen „kifakul”. Ehhez Gyurcsány Ferencék is hozzájárultak azzal, hogy a pártbeli konfliktusokat csitítandó, az MSZP támogatottjai is főleg a párt „népi” vonalának a jelöltjei voltak. A kormányfő és környezete nem tartotta elég fontosnak, hogy kik ülnek az AB-ben, pedig – mint most is láthattuk – ennek a kormányra nézve húsbavágó következményei lehetnek. A kormányfő helyzetét az sem könnyíti, hogy frakciók közti, a jelölést megelőző egyeztetést pártbeli ellenlábasa, Szili Katalin házelnök vezeti.

Az MSZP az alkotmánybírók ügyében többször eltaktikázta már magát. 1997-ben például a pécsi Toller László javaslatára Bagi Istvánt támogatták, akiről a megválasztása után derült ki számukra, hogy alapvetően konzervatív felfogású jogász. 2004 tavaszán pedig luxembourgi bírónak Czúcz Ottó alkotmánybírót küldték, és így kisebbségbe kerültek a balról jött AB-tagok.

Az MSZP másik történelmi „bűne”, hogy ők kezdeményezték 2001 tavaszán az első „szociális” népszavazást a heti kötelező két pihenőnapért, a középiskolások ingyenes nyelvvizsgájáért meg a nyugdíjszámítás alapját képező „nyugdíjas fogyasztói kosárért”. Ezek közül az AB 2001. november 29-én kettőt jóváhagyott (az elsőt a fogalmazás „egyértelműségének hiánya” miatt nem), s csak azért nem lett belőle szavazás, mert a 2002 tavaszi országgyűlési választások előtt már nem volt esély a megtartásukra.

Zádori Zsolt

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/hvg.hu Gazdaság

Financial Times: a befektetői aggodalmakat növeli a népszavazás

Magyarország politikai stabilitása és a külföldi befektetőket vonzó képessége körül vet fel aggályokat a hétvégi népszavazás eredménye - vélte kedden, Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadásában napvilágot látott cikkében a Financial Times című brit napilap.

Vélemény

„Pótolhatatlan” politikai vezetők szerepcseréje

Szűk két éve még Orbán Viktor politikai halálát jövendölték az elbukott választások után, s Gyurcsány Ferencben a magyar baloldal megújítóját látták. Azóta Orbán helyzete megszilárdult a Fidesz élén, Gyurcsány vezéri szerepe viszont nagyon is kétségessé vált a népszavazást követően.

MTI Itthon

Gyurcsány: az egykulcsos adó a jómódúaknak jönne csak jól

A március 9-ei népszavazással, és annak következményeivel jelentősen csökkent annak a lehetősége, hogy érdemi adócsökkenést lehessen végrehajtani Magyarországon - reagált Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a frakciók képviselőinek felszólalására hétfőn a parlamentben, napirend előtt.

Vélemény

"Minden hatalmat az embereknek!" - az orbáni népvétó gyökerei

A népszavazás túlburjánzó alkotmányjogi sövényének újranyírását indítványozta a minap két belpolitikai elemzőintézet. Mivel a Political Capital és a Századvég diagnózisában komoly problémagócra tapint rá, nem haszontalan végigzongorázni a közvetlen népakarat-gyakorlás eme formájának mellékhatásait. Jelesül, hogy az utóbbi időben a referendum feltételezett közéletgyógyító ereje helyett inkább a parlamentáris hatalomgyakorolást gyengítő rizikófaktorai vannak túlsúlyban.

MTI Itthon

Gyurcsány: a népszavazás döntései károsak

Gyurcsány Ferenc szerint bármennyire igaza van a kormánynak abban, amit képvisel, figyelmeztető jel, hogy ebben sokan nem osztoznak vele az országban, ugyanakkor, mint mondta, nemcsak nekik, hanem a másik oldalnak is önvizsgálatot kellene tartania.

MTI Itthon

Die Presse: a magyar kormányfő fittyet hány a pofonra

Az osztrák konzervatív lap beszámolója szerint a referendum kimenetele egyáltalán nem könnyítette meg az amúgy is nyomás alatt álló balliberális kormány helyzetét, ellenkezőleg: Gyurcsány csattanós pofont kapott a választókról.

MTI Itthon

Az alkotmánybírák kikérik maguknak Gyurcsány kijelentését

Sérti az alkotmányos szervek demokratikus együttműködését, ha az Alkotmánybíróság felkészültségét, pártoktól való függetlenségét más, közhatalmat gyakorló szervek kétségbe vonják – tartalmazza az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalása.

MTI Itthon

Még titkolják a Fidesznél az új javaslatukat

Ha a kormányoldal hétfőn az Országgyűlésben leszavazza a Fidesz javaslatát a népszavazás eredményeképpen kieső vizitdíjak, kórházi napidíjak és tandíjak pótlására, lesz újabb javaslatunk - jelentette be Áder János. A Fidesz képviselője részleteket nem mondott egy esetleges új törvényjavaslat tartalmáról.

Nyelni vagy nem nyelni? Karácsonynak több opciója van, mint azt Orbán szeretné

Nyelni vagy nem nyelni? Karácsonynak több opciója van, mint azt Orbán szeretné

Még mindig sok a tévhit az e-autózás körül – videó

Még mindig sok a tévhit az e-autózás körül – videó

Eső, ónos eső, hó – a csapadék határozza meg a csütörtököt

Eső, ónos eső, hó – a csapadék határozza meg a csütörtököt

3800 milliárd tonna jég tűnt el Grönlandon, és ez komoly baj

3800 milliárd tonna jég tűnt el Grönlandon, és ez komoly baj

A Napoli kirúgta az edzőjét, miután továbbjutottak a BL-ben

A Napoli kirúgta az edzőjét, miután továbbjutottak a BL-ben

A sürgősségi padlóján fekvő kisfiú döntheti el a brit választást?

A sürgősségi padlóján fekvő kisfiú döntheti el a brit választást?