A sajtóban nagy nyilvánosságot kapott Baliné Lajos Anita esete. Ő fél éve vesztette el a férjét. Norbertnél 2002-ben végbélrákot, majd 2006-ban májrákot diagnosztizáltak. Ezt követően határozták el, hogy a férfi spermáját lefagyasztják, hogy később, még ha mesterséges megtermékenyítéssel is, de gyermekük születhessen. A férj emiatt a kemoterápiás kezelést is abbahagyta, s kifejezett kívánsága volt, hogy halála esetén Anita folytassa a beültetést. Ám a klinikán, a Ciris Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézetben az asszonnyal azt közölték, hogy nem kaphatja meg férje ivarsejtjeit.

Meddőségi adatok

Hazánkban mintegy 100-150 ezer meddő házaspár él. Az esetek 60 százalékában a nő, 40 százalékában a férfi egészségi állapota akadályozza, hogy gyermekük születhessen.

A jelenleg hatályos magyarországi jogszabályok nem teszik lehetővé a posztumusz megtermékenyítést – közölte az intézet marketingvezetője, Herczeg Dóra. „Az egészségügyi törvény 167. § /2/ bekezdése értelmében az elhunyt férj ivarsejtjei Baliné reprodukciós eljárásának folytatásához nem használhatók fel. A rendelkezés szerint ugyanis a házastársi kapcsolat megszűnése után a reprodukciós eljárás akkor folytatható tovább az egyedülállóvá vált nőnél, amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént.”

Franciaországban egy 39 éves nőnek nem engedélyezték, hogy három éve halott férje hímivarsejtjeit felhasználja a mesterséges megtermékenyítéshez, az USA-ban viszont van erre lehetőség – említett különböző külföldi példákat. „Anitával mélyen együtt érzünk, és szeretnénk segíteni neki. Nagyon nehéz elfogadni, hogy egy jogi helyzet – a szabályozás hiánya – indokolatlanul okoz további fájdalmat. A klinika csak akkor végezheti el a beavatkozást, ha jogszabály születik e speciális helyzet rendezésére” –, mondta Herczeg, hozzátéve: ez az eset olyan, a magyar jogból egyelőre hiányzó szabályozásra hívja fel a figyelmet, amelynek pótlása lehetőséget adhat az ehhez hasonló, emberileg átérezhető kívánságok teljesítésére.

A hvg.hu által megkérdezett családjogi ügyvéd, Illés Blanka nem egészen így látja a helyzetet. „Az egészségügyi szolgáltatónak igaza van ugyan, hogy most nem adhatja ki a spermiumot. Egy másik rendelkezés azonban azt mondja: lehetőség van arra, hogy a házastársak a reprodukciós eljárás megkezdése előtt az eljárás folytatását a házastárs  halála esetére előzetesen kizárják arra az esetre, ha a megtermékenyítés már megtörtént, de  az embrió beültetésére még nem került sor. „Bár jelen ügyre ez nem vonatkozik, hiszen itt még nem került sor a női ivarsejtek levételére és megtermékenyítésére, ez a jogszabályhely határozottan utal arra, hogy bizony lehetőség van a spermadonor halálát követően reprodukciós eljárásra.”

Megjegyezte: „az viszont a konkrét ügy kapcsán érdekes kérdés, hogy a feleség mint törvényes örökös örökölheti-e a lefagyasztott hímivarsejteket”. A spermium emberi szövetnek minősül, és mint ilyen – épp úgy, mint az emberi szerv – nem örökölhető. A polgári törvénykönyv szerint a hagyaték az örökhagyó halála esetén átszálló vagyon összessége. Az öröklés polgári jogutódlás, amiből következik, hogy öröklés útján csak az szállhat át, amiben jogutódlás következhet be. „Az emberi szövet tehát nem lehet hagyaték tárgya” – összegezte a helyzetet az ügyvéd.

Ennek ellenére úgy vélekedett, hogy egy próbapert mégsem találna reménytelennek, hiszen számos érv szól amellett, hogy az asszony a férje lefagyasztott ivarsejtjeit megkaphassa. Ezek egyike az, hogy a férfi azért helyezte letétbe a hímivarsejtjeit, hogy közös gyermekük legyen. Ráadásul nem a halott férfiból kellene a spermiumot eltávolítani reprodukciós eljárás céljából – ezt kategorikusan ki is zárja a törvény –, hanem a ebben az esetben már levett anyag feletti rendelkezési jogot kell megszerezni. „Ezek alapján egy perben lehetne vitatni azt, hogy a meghatározott céllal letétbe helyezett, lefagyasztott spermium nem osztja az emberi szövet jogi sorsát, s ezért a felette való rendelkezési jog örökölhető.”

A szintén meddőségkezeléssel foglalkozó Dévai Intézet vezetője, Dévai István úgy fogalmazott, az ügyben az a gond, hogy a férjet nem nyilatkoztatták arról, hogy halála esetén mi legyen a lefagyasztott spermiummal. „Erre nincs jogszabályi kötelezettség, így ezt etikai kérdésnek tartom. Véleményem szerint a konkrét ügyben nem folytatható a mesterséges megtermékenyítés. Ha rendelkezett volna a férfi, akkor más lenne a helyzet, de a nyilatkozat megtételére sincs gyakorlat. Egyelőre ez a párok előrelátásától függ.” Dévai hozzátette, jó ötletnek tartja, hogy az asszony az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult, kikérve az állásfoglalásukat. Mi is kíváncsiak lettünk volna, hogy a tárca miként vélekedik Baliné ügyéről, s a felvetetett jogszabályi hiányosságról, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.